Felújítják a beregszászi kis zsinagóga épületét

Megújul Beregszászban a Zrínyi utcai zsinagóga a magyar kormány támogatásával. Ennek kapcsán beszélgettem Togyeriska Erikával, a Shalom Alapítvány menedzserével.

– Beregszászban anno hat zsinagóga volt, a Zrínyi utcai mindig „kis zsinagóga” néven volt ismert. Ez az egyetlen, ami megmaradt a városban, tehát ez a zsidó hitélet központja.

A felújítás kezdete előtt az épület nagyon rossz állapotban volt, az összedőlés veszélye fenyegette. A Shalom Alapítvány és hitközség szeretett volna tenni valamit az épület helyrehozatalának érdekében. 2012-ben Magyarország Ungvári Főkonzulátusának segítségével Magyarország Külügyminisztériuma kétmillió forintos támogatást nyújtott a tetőszerkezet felújítására; 2013-ban pedig újabb egymillió forintos összeget egy múzeum létrehozására a zsinagógában.

Vays József, a Shalom Alapítvány elnöke nem tartotta elegendőnek csak a tető felújítását, hanem egy gyűjtésbe kezdett. A beregszászi zsidókat és az innen elszármazottakat kereste fel, hogy anyagilag támogassák az átépítést. Vays József maga is nagyobb összeggel járult hozzá az anyagiakhoz. Felhívta a figyelmet arra, hogy az épület helyrehozatala mennyire fontos és szükséges, és összefogás nélkül ez a projekt megvalósíthatatlan. Egy szép közösség gyűlt így össze, akik kisebb-nagyobb összegekkel támogatták a kezdeményezést. Az így befolyt pénzből folytatódhattak a felújítási munkálatok.

A teljes körű felújítás befejezésére az alapítvány 2013 decemberében tizenegymillió forintnyi támogatást nyert a magyarországi Holokauszt Emlékév – Civil Alap 2014 pályázati rendszerben.

– Vays Józsefnek az volt az elsődleges célja, hogy az egykori zsinagógát állítsa helyre. Nem újat és modernt akart létrehozni, ami idegen mindenki számára, hanem egy olyan helyet akart helyreállítani, amely megőrzi az egykori elemeket. Sokan térnek vissza, látogatnak haza, vagy keresik fel az egykor itt élt ősök emlékét. Ezért fontos, hogy aki idejön, az úgymond hazatérhessen, és megismerje azt a zsinagógát, ami egykor itt volt.

Az alapítvány egy múzeumot és látogatói központot hoz létre az épületben. A földszinti imateremben és nagyteremben továbbra is a hitéleti alkalmak zajlanak majd, s az emeleti karzati részen múzeum és a látogatói központ lesz. A kiállítások viszont a földszinti nagyteremben kapnak majd helyet. Tehát kettős funkciót fog ezután szolgálni az épület: továbbra is a hitélet színtere marad, de egyben múzeum is lesz. Szeretnénk, hogy az Izraelből, Amerikából vagy máshonnan idelátogatók, elszármazottak megtalálják őseik emlékét, s lehetőséget kapjanak arra, hogy kutassák a családfájukat.

Ami új… Az épület bejáratánál volt a régi holokauszt-emlékmű, amely több hibát is tartalmazott. Ez újjá lett építve. A bejáratnál egy holokauszt-emlékpark kialakítását kezdtük meg. Itt egy Wallenberg-emléktáblát állított Magyarország Ungvári Főkonzulátusa, valamint itt található a holokauszt-emlékmű, amelyet helyreállítottunk és korrigáltuk benne a hibákat. A későbbiekben több emléktáblát is felavatunk majd az innen elhurcolt közösségek emlékére. Látható lesz, hogy melyik település milyen arányú lakosságot veszített.

Teljesen átépül a hátsó udvar, de még kialakítást igényel. El lettek bontva a kamarák, hogy tágasabb teret nyerjünk az itt zajló közösségi alkalmak számára.

Modern elemek is be vannak építve. A jelenlegi körülmények közt is igyekszünk a legjobbat nyújtani, minőséges munkára törekszünk. Több építész is foglalkozik vele, de Barna Miklós a főépítész, az ő irányítása alatt folynak a munkálatok.

– Ez idáig már megtörtént a tetőszerkezet helyrehozatala, az ablakok cseréje, az egykori bútorzat helyreállítása, a karzat felújítása, a múzeumi rész kialakítása, a bejárati udvar és a kerítés átépítése. Lényegében a külső és belső felújítás nagy része készen van.

– Jelenleg a ventilláció és a fűtés beszerelése folyik. A hátsó részben kazánház épül a fűtésrendszer részeként. Ezt követi még az udvar végleges kialakítása, és a térkövezés.

Még folyik a kiállítási anyag gyűjtése és rendezése. A kárpátaljaiak figyelmét már felhívtuk arra, hogy gyűjtést rendezünk a zsinagóga számára. Ha valaki rendelkezik zsidó emléktárgyakkal, fényképekkel, amit az innen elhurcoltak hagytak hátra, azt kiállítás céljából vagy megvásárlásra szeretettel és hálával fogadja az alapítvány.

A jelenlegi ukrán helyzet miatt csúsznak az átutalások, ezért a munkálatok is. Reméljük, hogy tavasszal már a felújítás végére érünk, és hivatalosan is átadhatjuk az épületet.

– A Shalom Alapítvány a Rákóczi-főiskolával együttműködve oktató jelleggel tudományos tevékenységet folytat. Az egyik legfontosabb feladat, hogy felkeltsük a helyiek érdeklődését is. A főiskolán működő történelmi intézettel együttműködési szerződést írt alá az alapítvány, s így szeretnénk bevonni a diákokat is a kutatásba. Az első közös rendezvényünk a Holokauszt Emléknap volt. Ezt követően nemzetközi tudományos konferenciát tartottunk 1944 „Az elhurcolások éve” címmel. Továbbá volt már időszaki kiállításunk is a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettől kapott képekből.

A jövőben számos ilyen alkalmat tervezünk még.

– Negyven családról van szó. A szombati ima csak akkor történhet meg, ha tíz férfi összegyűlik. Ez általában meg is szokott történni. Különbség van a között, hogy valaki apai vagy anyai ágon zsidó. Tehát nem mindenki egyenlő jogú tagja a közösségnek. Jelenleg elfogadott az is, aki apai ágon zsidó. Sok a vegyes házasság. Mivel ez a közösség kicsi, ezért szinte szükségszerűek ezek a házasságok.

– Nem. Az itteni közösség ortodox irányzatot követ.

– Nincs. Kárpátaljának egy rabbija van. Ő Ungváron van, Munkácsra is jár, Beregszászba viszont nagyon ritkán jön el. A felújítási munkálatok során ő segített például a könyvek szétválogatásában. Ezek azok az imakönyvek, amelyekben megtalálhatjuk az egykori családok pecsétjét és nevét. Fel van tüntetve az év, és hogy melyik család imádkozott abból a könyvből. A látogatói központ elkészültével ezek megtekinthetőek lesznek, s bárki kutathatja, megnézheti majd a családja pecsétjét, imakönyvét.

A bútorzatunk az egykori nagy zsinagógából lett átmentve, azokon is megtalálhatóak kis réztáblácskákon a családok nevei.

– Igen. Tudomásom szerint az is a nagy zsinagógából van átmentve. Nemrég a Facebook-oldalunkra tettem ki képeket a felújításról, s egy hölgy, Weinberger Judit jelentkezett, hogy a függönyt, amelyik a Tóra-szekrényen van, még kislány korában ő varrta ki az anyukájával, bele van hímezve „AJANDEK A WEINBERGER CSALADTOL”. Egy másik terítőnek is meglett a készítője, szintén egy hölgynek és nagymamájának a kézimunkája. Ez a néni most 91-92 éves. Nagy öröm volt számára, hogy a terítő még megvan, sőt használatban van. A kis zsinagógában szinte minden tárgynak saját története van…

– Sok sikert a további munkához! Köszönöm a beszélgetést!