Így formálta a katolikus egyházat Ferenc pápa
Ma reggel 7,35-kor a Szentatya, Jorge Mario Bergoglio visszaadta teremtőjének a lelkét. Példaképéhez, Assisi Szent Ferenchez hasonlóan egész életén át hűségesen követte Jézust. Papként, érsekként, legvégül pedig pápaként is azt hirdette, hogy ha észrevesszük a kicsinyeket, szívünket pedig kinyitjuk előttük, akkor meglátjuk, hogy a kicsinységek micsoda nagy dolgokat rejtenek.
Az igaz vallás nem mélyhűtő, a doktrína pedig nem állandó, hanem gyarapodik és fejlődik, akár egy fa – tanította Ferenc pápa. Szavai tökéletesen egybecsengnek az ókor és a középkor határán élő tudós főpap, Szent Ágoston kijelentésével, mely szerint Ecclesia semper reformanda est, vagyis az egyház mindig megújításra szorul.
Ferenc pápa egész életét e jegyben élte, számára a szent hagyomány és megújulás egyaránt fontos volt.
Ferenc pápával kapcsolatban a megfigyelők úgy tartják, hogy hit dolgában hajlíthatatlan, erkölcsi kérdésekben pedig mérsékelten konzervatív álláspontot képviselt.
Az egyház évezredes tanítása alapján elutasította a terhességmegszakítást, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát, az eutanáziát, ám azt is kifejezte, hogy minden homoszexuális ember iránt szeretettel és tisztelettel kell viseltetni.
Szerinte az egyháznak mindenki felé az isteni szeretetet kell képviselnie, amelyből még az LMBTQ-közösség tagjait sem szabad kirekeszteni. A Biblia tanításának megfelelően nem engedélyezte az azonos nemű párok liturgikus keretek közti megáldását, azt viszont nem tiltotta, hogy az ilyen emberek, mint Isten teremtményei, egyéni áldásban részesüljenek.
Az anyaságot viszont Ferenc pápa kiemelt fontosságúnak tartotta. Számtalan esetben tanított az édesanyák szerepéről, amelyet Szűz Máriával, Jézus édesanyjával állított párhuzamba. „Az anyák a legerősebb ellenszerei az önző individualizmus elterjedésének. Az egyed, az individuum az, aki nem tud megosztani, az anyák ellenben szétosztják magukat, kezdve attól, hogy befogadnak egy gyermeket, hogy világra szüljék, és aztán felneveljék. Leginkább az anyák azok, akik gyűlölik a háborút, amely megöli a gyermekeiket” – tanította 2021-ben. Ferenc pápa szerint az édesanyák nélküli világ „embertelen világ lenne, mert az anyák mindig, még a legnehezebb pillanatokban is tanúságot tehetnek a gyengédségről, az odaadásról és az erkölcsi erőről. Az anyák egyúttal közvetítik a vallási élet legmélyebb értelmét: az imádságban, a vallásos lelkület legelemibb gesztusaiban. Ez egy üzenet, amit a hívő anyák képesek átadni”. A Szentatya szerint az édesanyák szerepe nélkül „nemcsak, hogy újabb hívők nem lennének, hanem maga a hit vesztené el egyszerű és mélységes melegét. Az egyház anya, a mi anyánk! Nem vagyunk tehát árvák. Van anyánk! A Szűzanya, az egyház anyja a mi mamánk”, mi tehát a „Szűzanya gyermekei vagyunk” – tanította a Szentatya.
Ferenc pápa a 2022. március 19-én közzétett, és három hónappal később hatályossá vált Praedicate Evangelium apostoli konstitúcióval megreformálta a Római Kúriát. Ez a dokumentum a szentatya által összehívott bíborosi tanács kilenc éves munkájának főbb gondolatait összegzi. A Római Kúria amúgy az egyházi törvénykönyv 360. kánonja alapján azon hivatali apparátust jelöli, „melynek segítségével a pápa az egyetemes egyház ügyeit intézni szokta”. Ferenc pápához köthető új gondolatként a kúria tizenhat dikasztériumába már nőket is teljes jogú tagként lehet delegálni.
A Szentatya nem csak Róma püspökeként, de korábban, még argentin főpásztorként is fellépett a társadalmi igazságtalanságok ellen és kiállt a szegények és az elesettek mellett.
Jorge Mario Bergoglio nem csak Ferenc pápaként, de argentin papként, majd Buenos Aires érsekeként is keményen küzdött a társadalmi igazságtalanságok ellen, határozottan kiállt a szegények mellett, ami különösen népszerűvé tette a válságok sújtotta Dél-amerikai országban. Ezt a szemléletét, értékrendjét tükrözi pápai névválasztása is, amellyel azt üzente, hogy szent Ferenc életpéldájának a követője.
A Latin-Amerikában született felszabadítási teológiától távolságot tartott, viszont közel állt a Comunione e Liberazione lelkiségi mozgalomhoz.
A magyarul Közösség és Felszabadulás névvel említhető mozgalom ugyanis a római katolikus egyház tanítását vallva, annak céljai megvalósulása érdekében tevékenykedik az élet különböző területén, s ezáltal szól a társadalomhoz és próbálja orvosolni annak különböző problémáit. Ráadásul Ferenc pápa már személyében is hidat képezett a harmadik világhoz, hiszen olasz származású argentin, aki Németországban tanult, jezsuitaként pedig egy nemzetek fölötti regionális közösség tagja volt.
Nem csak a konzervatívok, de a mérsékeltek is tisztelték intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját.
Az Európai Unió parlamentjében, 2014. november 25-én, a 28 tagállam mintegy 500 millió állampolgárához szólva azt mondta: „Elérkezett az óra, hogy közösen építsünk egy olyan Európát, amelynek középpontjában nem a gazdasági élet, hanem a személy, az elidegeníthetetlen értékek szakralitása áll. Európa bátran vállalja a múltját, és bizalommal tekintsen a jövőbe, hogy maradéktalanul és reménnyel élhesse meg jelenét. Hagyjunk fel a megfélemlített és önmagába zárkózó Európa gondolatával, és mozdítsuk elő a főszereplő Európát, amely a tudományok, a művészetek, a zene, az emberi értékek, a hit hordozója. Olyan Európát valósítsunk meg, amely az eget szemléli és eszményképeket követ.”
Jorge Mario Bergoglio egyszerű életet élt. Argentin érsekként sem tartott autót, ehelyett tömegközlekedéssel járt, ha pedig Rómába kellett utaznia, turistaosztályon repült. Pontifikátusának kezdetétől visszautasította az Apostoli Palota pápai lakosztályát, a vatikáni Szent Márta-házban élt.
Jellemző Ferenc pápára az a tanítása, mely szerint „Az élet bonyolult, és ha nem tanuljuk meg azt értelmezni, akkor félő, hogy eltékozoljuk olyan szükségmegoldásokkal, amelyek végül megszégyenítenek bennünket”. Hozzátette: „A Biblia arra figyelmeztet, hogy Isten szava a nyugalomban, az odafigyelésben, a csendben hangzik fel”. A pápa Illés próféta tapasztalatára utalt, aki észlelte, hogy az Úr nem a sziklákat repesztő szélben, nem tűzben vagy földrengésben szól, hanem az enyhe szellőben.
Róma püspökeként Ferenc pápa az általa képviselt irány lényegét – amely egybecseng szent Ágostonnak az egyház folyamatos megújulását szorgalmazó gondolatával – így foglalta össze:
„A tradíció nem múzeum, az igaz vallás nem mélyhűtő, a doktrína pedig nem állandó, hanem gyarapodik és fejlődik, akár egy fa, amely mindig ugyanaz marad, de egyre nagyobbra növekszik, és egyre több gyümölcsöt terem”.
„Megtanultam, hogy milyen fontos látni a nagyot a kis dolgokban, és a nagy dolgokban is foglalkozni a kicsinységekkel” – mondta egy ízben az egyházfő. Egy másik alkalommal pedig azt tanította: „Isten soha nem fárad el, hogy megbocsásson nekünk; mi vagyunk azok, akik elfáradunk keresni az irgalmát”.
Forrás: hirado.hu
Nyitókép: Ferenc pápa. Forrás: Buda Mendes / Getty Images
Kapcsolódó: