Függőség

Nemrég észrevettem, hogy kávéfüggő lettem. Na nem egyik napról a másikra, de mégis: az agyműködésem nem igazán akart beindulni, míg nem kapott egy nagy adag koffein-löketet. Belegondoltam, hogy hát ne már, gyakorlatilag ha reggel nem nyomok be egy nagy adag finom kávét, akkor le vagyok lassulva, szédelgek, tompa az agyam. A koffein irányít, a koffein korlátoz. Meghatároz, lelkileg és fizikailag is uralkodik.

Azt hiszem mással kellene kezdenem a reggeleket. Jézus-függőnek kéne lennem. Vagy pont hogy az vagyok már, csak leszokóban? Ha nem töltök vele minőségi időt mielőtt nekifutok az adott napnak, akkor már széjjel van a fejem, akkor már nem arra fókuszálok, amire kellene. Ha nem kapok eleget Belőle, ha nem adok át mindent, akkor már nem tudom meglátni a lehetőségeket, a helyes utat. Ha nem hagyom, hogy uralkodjon, akkor az agyam nem éppen helyesen működik és hajlamos vagyok engedni a kísértéseknek. Csak akkor működök rendesen, ha megvolt a napi „Jézus-adagom”. Minőségi, nem koffeinmentes, nem felvizezett, gyors, sietős, hanem finom, nyugodt, pihentető, frissítő, erős.

A kezdők még csak azért igénylik, mert finom. Jót tesz. Testileg, lelkileg felpörget, könnyebb így végigvinni a napot. Aztán minél többet szánsz erre időt, annál inkább függő leszel és egyszer csak azon találod magad, hogy már nem csak azért iszod azt a kávét, nem csak azért töltesz időt Istennel, mert jól esik, hanem mert KELL. Mert függő lettél, nem tudsz létezni nélküle. Mert életfeltétellé vált. Te már Jézus-függő vagy? Mi irányít, mi uralkodik, mi határoz meg?
Forrás: ujragondolo.hu