Görögkatolikus templombúcsút tartottak Gálocsban
Az Ungvár melletti Gálocs római és görögkatolikus hívei október 2-án ünnepelték az Istenszülő Oltalma titulust viselő templomuk búcsúünnepét.
A Gálocsi Görögkatolikus Egyházközség az egyik legősibb egyházközsége a Munkácsi Egyházmegyének. Kezdetben önállóan működött, ám 1792-től fiókegyházzá minősítették. Napjainkban Sislóc filiája.
A közösség első temploma fából épült, jelenlegi kőtemplomának alapjait 1883-ban tették le, és Istenszülő oltalmának ünnepére szentelték fel 1886-ban.
A kommunista hatóságok 1952-ben bezárták az Isten házát, majd 1989-ben a római katolikusok kapták meg, akik a templom titulusát Rózsafüzér Királynőjére változtatták. A görögkatolikusok is helyet kaptak a templomban, s megmaradtak az eredeti búcsúünnepnél, melyet kétévente tartanak meg.
Az idei búcsú szent liturgiáján a helyi hívek mellett a szomszédos egyházközségekből érkező zarándokok és a Beregszászi Görögkatolikus Magyar Esperesi Kerület meghívott papsága vett részt.
Marosi István beregszászi görögkatolikus áldozópap szentbeszédében ismertette az ünnep eredetét, mely a X. században a konstantinápolyi Blacherna templomban történtekre vezethető vissza. A várost szaracénok ostromolták, s már-már elfoglalták azt, amikor a Krisztusért őrültséget színlelő Szent Andrásnak látomása támadt. Az Istenszülőt látta megjelenni a templomban, aki imája közben a vállkendőjét levette a fejéről, és a jelenlévő nép feje fölé terjesztette, megvédve őket az ellenségtől. A város ezután tényleg megmenekült.
István atya a magyar királyok koronázási palástjához hasonlította az Istenszülő kendőjét. Ahogy Mária megvédte a konstantinápolyiakat az ellenségtől, úgy óvták meg a koronázási palástot viselő magyar uralkodók is a magyar nemzetet. Az elmúlt ezredévben a magyar népnek számos királya volt, akik Istennek fogadtak hűséget, hogy az embereket szolgálják. A szent liturgia körmenettel, olajkenettel és szeretetlakomával ért véget.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma