Hazaváró ünnepi alkalom Mezőváriban

Július 11-én szervezte meg a Mezővári Református Egyházközség a már hagyományosnak mondható hazaváró ünnepi alkalmat, amelyre idén az egyik magasztaló ének szövegével hívogatták az egykori mezőváriakat.

„Ha visszanézek a megtett útra,
mit jártam eddig beléd fogózva;
A szívem hálás, magasztal Téged.
Köszönök mindent, Jézus, Tenéked.”

Tavaly a járványügyi korlátozások miatt nem tarthatták meg az eseményt, és idén is beárnyékolta a Covid-19 a hazaváró ünnepséget, hiszen többségében a környező falvakba elköltözött egykori mezőváriak jöttek haza a hívogató üzenetre. A korábbi években rengeteg külföldön élő család időzítette a nyári családi látogatást az esemény előre meghirdetett időpontjára. Idén a határátkelés okozta nehézségek, kellemetlenségek miatt kevesebben tudtak hazatérni szülőfalujukba. Ennek ellenére szép számmal összegyűltek a falu jelenlegi és egykori lakosai, hogy együtt magasztalják az Urat, és közös beszélgetéssel töltsék el a vasárnap délutánt.

Az esemény 11.00 órakor istentisztelettel vette kezdetét. Az igét Zán Fábián Sándor püspök úr hirdette a Királyok 1. könyve 3:9 verse alapján.  „Adj azért a te szolgádnak értelmes szívet, hogy tudja ítélni a te népedet, és tudjon választást tenni a jó és gonosz között; mert kicsoda kormányozhatja ezt a te nagy népedet?” Az igehirdetés kezdetén püspök úr kiemelte, hogy hisz abban, hogy Istentől jövő gondolat, hogy évről évre megszervezzék a hazaváró alkalmat. Beszélt arról is, hogy elsősorban Istenre kell úgy tekintenünk, mint a mi hazavárónkra, hiszen Ő mindig haza várja híveit. Imádságban köszöntük meg a mi Atyánknak az alkalmat, a közösséget, majd engedelmes szívért könyörögtünk, hogy meg tudjuk tartani a tízparancsolatot, tudjunk értelmesen dönteni jó és rossz között. A hirdetéseket követően köszönetét fejezte ki azoknak, akik a meghívásra haza érkeztek szülőfalujukba, majd közös ebédre invitálta a gyülekezet tagjait. Az áldás kiszolgáltatása előtt együtt énekeltük a Himnuszt, áldást kérve gyülekezetünkre és a magyar népre. Mielőtt a záróéneket elénekeltük volna, a gyülekezet tiszteletese és presbiterei születésnapja alkalmából köszöntötték püspök urat. Menyhárt István tiszteletes hálát adott Istennek, hogy őt közénk vezérelte, majd egy igével kért áldást további életére. 

Mindeközben a Nemzet Háza udvarán 200 főre készült az ebéd. A sátrak alatt megterített asztalokkal várták a gyülekezet női tagjai az esemény résztvevőit. Ízletes bográcsgulyást, süteményt és üdítőt kínáltak a hazatérőknek.

A program a Sacra Folk – Ökumenikus Népi Dicsőítő Zenekar áhítatával folytatódott a Nemzet Házában. Az együttes négy budapesti fiatal tagja zsoltárokat, dicséreteket és az Úr nevét magasztaló énekeket adtak elő új köntösbe bújtatva, népi hangszeres – hegedű, brácsa és nagybőgő – kísérettel. Arra bíztatták az áhítat résztvevőit, hogy az ismerős énekeket bátran énekeljék velük együtt, közösen dicsőítve az Urat. Az egyes énekek között igerészleteket olvastak fel.

Az áhítat után közös beszélgetésre, nosztalgiázásra, az egykori emlékek felidézésére nyílt lehetőség a Nemzet Háza udvarán.  

L. I.
Kárpátalja.ma