Hétköznapi tettek

Amikor Aháb elmondta Jezábelnek mindazt, amit Illés tett, és hogy a prófétákat megölte karddal, Jezábel követet küldött Illéshez ezzel az üzenettel: Úgy bánjanak velem az istenek most és ezután is, hogy holnap ilyenkorra azt teszem veled, ami azokkal történt! Illés megijedt, elindult és elment, hogy mentse az életét, és elérkezett a júdai Beérsebába.

Legényét ott hagyta, ő pedig elment a pusztába egynapi járóföldre. Odaérve egy rekettyebokorhoz, leült alá, meghalni kívánt, és ezt mondta: Elég most már, URam! Vedd el életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél! Azután lefeküdt, és elaludt a rekettyebokor alatt. De egyszer csak egy angyal érintette meg, és ezt mondta neki: Kelj föl, egyél! Amikor föltekintett, látta, hogy a fejénél forró kövön sült lángos és egy korsó víz van. Evett és ivott, majd újra lefeküdt. Az ÚR angyala másodszor is visszatért, megérintette, és ezt mondta: Kelj föl, egyél, mert erőd felett való út áll előtted! Ő fölkelt, evett és ivott, és annak az ételnek az erejével ment negyven nap és negyven éjjel az Isten hegyéig, a Hórebig.

Itt bement egy barlangba, és ott töltötte az éjszakát. Egyszer csak így szólt hozzá az ÚR igéje: Mit csinálsz itt, Illés? Ő így felelt: Nagyon buzgólkodtam az ÚRért, a Seregek Istenéért, mert Izráel fiai elhagyták szövetségedet, lerombolták oltáraidat, prófétáidat pedig fegyverrel ölték meg. Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is el akarják venni. Az ÚR ezt mondta: Jöjj ki, és állj a hegyre az ÚR színe elé! És amikor elvonult az ÚR, nagy és erős szél szaggatta a hegyeket, és tördelte a sziklákat az ÚR előtt; de az ÚR nem volt ott a szélben. A szél után földrengés következett; de az ÚR nem volt ott a földrengésben. A földrengés után tűz támadt; de az ÚR nem volt ott a tűzben. A tűz után halk és szelíd hang hallatszott.

1Kir 19,1-12.

HÉTKÖZNAPI TETTEK

Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét. (Gal 6,2)

Néhány évvel ezelőtt a fiam gyerek-baseballt játszott. Szerettem nézni a meccseket a többi anyukával, különösen azokkal, akik abba a gyülekezetbe jártak, amelynek én voltam a lelkipásztora. Azokban az idilli időkben történt egy olyan esemény, amely kis városunkban mindenkit mélyen lesújtott: egy 19 éves fiú, aki egy évvel korábban a középiskolás baseball legjobb játékosa volt, meghalt autóbalesetben, épp egy főiskolás bajnokság idején. Nővére, Melinda, a mi gyülekezetünk tagja volt.

A következő nyáron, amikor Melindával újra kimentünk baseball-meccsre, megkérdeztem tőle: „Hogy tudsz ezen túljutni?” Azt felelte: „Isten kegyelmével. Tudom, hogy imádkoznak értem. Ha írnak pár sort, vagy telefonálnak, érdeklődnek, hogyan boldogulok, tudom, szeretettel vannak irántam, törődnek velem, és ez válasz imáimra és segélykérésemre.”

Mindannyian ismerünk olyanokat, akik nehéz időszakon mennek keresztül; elveszítik munkájukat, betegek, vagy elvesztenek valakit, akit szerettek. Ilyen helyzetekben talán jobban elvárjuk Isten jelenlétét? Nem várjuk-e, hogy mindig drámai válasz érkezzen imánkra? Isten olyan egyszerű tetteken keresztül munkálkodik, mint amilyen egy baráti telefonhívás. Lehetünk mi is a válasz valaki imájára, melyben támogatást kér.

Imádság: : Szerető Istenünk, mutasd meg, hogyan segíthetünk másoknak hétköznapi, egyszerű módon! Ámen.

A hétköznapi tettekben is megmutatkozhat Isten jelenléte.w

Dorcas Conrad (Nyugat-Virginia, USA)

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK ELVESZÍTETTÉK TESTVÉRÜKET!