Istennek táncolni

Jelentették Dávid királynak, hogy megáldotta az ÚR Óbéd-Edóm háza népét és mindenét az Isten ládájáért.

Elment Dávid, és örvendezve vitte az Isten ládáját Óbéd-Edóm házából Dávid városába. Amikor hat lépést tettek azok, akik az ÚR ládáját vitték, ő egy bikát és egy hízott borjút áldozott. Dávid teljes erővel táncolt az ÚR színe előtt, és gyolcs éfódot kötött magára Dávid. Így vitte el Dávid és Izráel egész háza az ÚR ládáját örömrivalgással és kürtzengéssel. De Míkal, Saul leánya éppen akkor tekintett ki az ablakon, amikor az ÚR ládája Dávid városába ért, és látta, hogy Dávid király ugrálva táncol az ÚR színe előtt, ezért szívből megvetette őt. Az ÚR ládáját bevitték, és odatették a helyére, annak a sátornak a közepén, amelyet Dávid vont fel. Akkor Dávid égőáldozatokat és békeáldozatokat mutatott be az ÚR előtt. Miután Dávid befejezte az égőáldozat és a békeáldozat bemutatását, megáldotta a népet a Seregek URának nevében. Majd az egész népnek, Izráel egész sokaságának, minden férfinak és nőnek osztott egy-egy lepényt, préselt datolyát és aszúszőlőt. Azután az egész nép hazament. Dávid is visszatért, hogy megáldja háza népét. De Míkal, Saul leánya kijött Dávid elé, és ezt mondta: Milyen dicső volt ma Izráel királya! Úgy mutogatta magát szolgáinak a szolgálói előtt, ahogyan csak féleszű ember szokta magát mutogatni! Dávid ezt felelte Míkalnak: Az ÚR színe előtt jártam szent táncot, aki engem választott apád helyett és egész háza népe helyett, és engem rendelt az ÚR népének, Izráelnek a fejedelmévé. Igen, az ÚR színe előtt! És ha még ennél is jobban megalázkodom, és még alávalóbb leszek magam előtt, akkor is tisztelni fognak a szolgálók, akiket te emlegetsz.

2Sám 6,12-22.

ISTENNEK TÁNCOLNI

Az Úr színe előtt jártam szent táncot… Igen, az Úr színe előtt! És ha még ennél is jobban megalázkodom, és még alávalóbb leszek magam előtt, akkor is tisztelni fognak… (2Sám 6,21-22)

Amikor családommal a tengeren túl éltünk, egy nemzetközi gyülekezetbe jártunk. Mindannyian elkötelezett követői voltunk Krisztusnak, noha különböző országokból és felekezetekből érkeztünk. Az egyik asszony Krisztus iránti tiszteletét kivételes módon mutatta meg, mely szintén példázta, hogy istentiszteletünket különbözőképpen fejezzük ki. A zene alatt a gyülekezet mögé vonult, és kezében egy csörgődobbal táncolni kezdett, amíg mi többiek, énekeltünk.

Zavart, amikor először láttam. Csodálkoztam, és kellemetlenül éreztem magam, mert az elképzeléseimnek nem felelt meg, hogy tánccal imádjuk Istent. Az első gondolataim hasonlóak voltak Mikáléhoz, amikor Dávidot látta táncolni Isten előtt. Úgy gondoltam, a tánc nem helyénvaló egy istentiszteleten.

Mikal elmondta Dávidnak érzéseit. Dávid válaszának elolvasása után ráébredtem, hogy a táncoló asszony Isten iránti tiszteletét teljes odaadással fejezte ki. Nem törődött azzal, mit gondolnak mások; minden gondolatával, erejével, teljes lelkével imádta Istent. Ugyanezt szeretném én is tenni.

Imádság: Drága Istenünk, segíts, hogy istentiszteletünk tetszésedre való legyen. Ámen.

Csak Istenre figyelek istentisztelet alatt?

Matthew L. Reger (Ohio, USA)

IMÁDKOZZUNK, HOGY TELJES ODAADÁSSAL TISZTELJÜK ISTENT!