Jézus vagy a vallás?

Az újragondoló első logója egy kép volt, amin a következő szöveg állt: „Jézus a megváltóm, nem a vallásom”.

Akkoriban nagyon nagy kontrasztot éreztem a vallásos cselekvések és a Jézusban való hit között. Úgy gondolkodtam, ahogyan manapság sokan, hogy van a vallás meg van a Jézusban való hit, és ez a kettő egymásnak ellentéte. Én nem vallásos vagyok, hanem Jézus követője. Vannak a vallásosok, meg vagyunk mi, Jézus IGAZI követői. Azóta rájöttem, hogy ez az ellentét egy hibás társítás.

Amikor CSAK vallásosok között élsz, úgy tűnhet, hogy ez oké, én igazabb keresztény vagyok, mint a többiek, DE máris megdől ez a különbségtétel, ha a NEM-vallásosok szempontjából nézem a dolgot. Lehet, hogy ez kiábrándító, de annak a szempontjából, aki nem vallásos, MINDEN vallásos egyszerűen csak vallásos. Ez van. De baj ez? Rájöttem, hogy nem. Mint ahogyan a NEM vallásosak sem csupán nem vallásosak, hanem sokfélék, úgy a vallásosak is. Felszínes kategorizálás. Nincsen olyan, hogy „minden keresztény” csak olyan, hogy TE, meg olyan, hogy ÉN.

Mi a vallás? Egyrészt vallás-TÉTEL valamiről (és emiatt rettentő demagóg szembeállítani a hitet a vallással), vallást teszek arról, hogy hiszek Istenben, hiszek Jézus feltámadásában, hiszek a Szentlélek újjátevő munkájában. Hiszek mindabban, amit a Biblia tanít. Arról teszek VALLÁST, hogy HISZEK. Abban a pillanatban, amikor elkezdesz HINNI, már VALLÁSOS vagy, mert vallod mindazt, amit a keresztények közösen hisznek. HIT-vallásos.

A másik. Abban a pillanatban, amikor te Istenhez fordulsz BÁRMILYEN formában: az vallásos cselekvés. Teljesen mindegy, hogy milyen formában teszed, ha Istenhez fordulsz, ha valami olyasmit teszel, ami istenhitedből fakad: az vallásos cselekvés. Ha az a bajod a „vallással”, hogy formalitásban gondolkodik, akkor tévedsz: formákban éljük meg a hitünket és ez a vallás.

Rendben, azt kérdezed, hogy de akkor nincsen különbség vallásos és vallásos között? De VAN! Jézus azt mondja a vallás kapcsán, hogy az Atya igazi imádói lélekben és igazságban imádják őt. PRIORITÁS: nem az a lényeges, hogy milyen formában teszek vallást (vallásos cselekvés), hanem az, hogy őszintén, szívből, igazán teszem-e.

Szóval röviden: MINDENKI, aki hisz Istenben és ezt a hitet megéli: VALLÁSOS. DE nem mindenki hisz Istenben, aki vallásos tetteket tesz. Ha hiszel: vallásos vagy. De attól, hogy vallásos cselekvéseket teszel, még nem biztos, hogy hiszel. Nem a FORMÁBÓL fakad a hit, hanem a hitet éled meg egy bizonyos formában, és ez a vallás.