Jótékony feszültség?

“Azokban a napokban pedig, mivel nőtt a tanítványok száma, a görögül beszélő zsidók zúgolódni kezdtek a héberül beszélők ellen, hogy a naponkénti gondoskodásban elhanyagolják a közülük való özvegyasszonyokat. Válasszatok ki magatok közül, testvérek, hét férfit, akikről jó bizonyságot tesznek, akik telve vannak Lélekkel és bölcsességgel, és őket állítsuk be ebbe a munkába.”
ApCsel  6, 1 és 3

A legtöbb ember szereti elkerülni a konfliktusokat és csendesen élni az életünket. A legjobb az, ha szépen simán mennek a dolgok és nincs semmi baj. Ritka ember az, aki a konfliktus helyzetben érzi jól magát és ebben tud kiteljesedni. Mi, a többiek megteszünk mindent a konfliktus elkerülése érdekében. Pedig a feszültségnek teremtő ereje is lehet. Gyakran éppen a feszült helyzetek, krízisek idején történik a legtöbb pozitív változás.

A fenti igeszakasz éppen egy feszültséggel tele helyzetet ír le. A Jeruzsálemi első gyülekezet krízise ez: a görögül és arámul beszélők között alakul ki feszültség. Az egyik fél mellőzöttnek érzi magát a másik kárára. Érdekes megtanulni az apostoloktól, hogy ők hogyan kezelik ezt a feszültséget:

1. Nem próbálják letagadni.

Nem mondják azt, hogy nincs is feszültség, hogy ők mind egyek és egyformák, nem helyes az amit a görögül beszélők éreznek. Pedig a probléma azt jelzi, hogy az apostolok valamit elhanyagoltak vagy nem elég körültekintően végeztek. „Legjobb lenne talán elhallgatni…” Ha ez a probléma felmerült, akkor reagálni kell rá. Elképzelhető, hogy nem szándékosan okozták a feszültséget az apostolok, de ettől még valós, az, amit a görögül beszélők éreznek.

 Ha a problémát figyelmen kívül hagyod, megpróbálod ignorálni, az a legritkább esetben oldja meg magát. Sőt, a szőnyeg alá sepert probléma megsokszorozódva jön elő újra.

2. Nem csak beszélnek a problémáról.

Mondhatnák az apostolok ezt is: „Érzékeljük, hogy szerintetek mellőzve vagytok. Ez nem szándékos, és azután figyelni fogunk rá, hogy a titeket megillető arányban vegyétek ki részeteket a gyülekezeti életből”.  Az egyház híres arról, hogy a problémákról beszél. Hány igehirdetés hangzik el ezekről?! És mi változik?

Azzal, hogy beszélsz egy problémádról, lehet könnyebb neked. De általában a probléma még nem múlik el.

3. Az apostolok konkrét tervet készítenek és lépéseket tesznek a gyülekezetben kialakult feszültség kezelésére.

Ha a görögül beszélők mellőzöttnek érzik magukat, akkor hét görögül beszélő „alkalmazottat” keressen a gyülekezet. Őket maguk a görögül beszélők válasszák. Olyan emberek közül, akikben megbíznak. A feladatuk pedig a szeretetszolgálat, diakónia lesz. Pont az a munka, amelyiket eddig elhanyagolt a gyülekezet. A 12 apostol így megmarad az Ige szolgálata mellett, ami a fő feladatuk. A 7 újonnan választott munkatárs pedig a diakóniát, a gyülekezet eddig elhanyagolt munkaterületét virágoztatja fel.

Az eredményes probléma megoldás pedig azt eredményezi, hogy:

„Az Isten igéje pedig terjedt, és nagyon megnövekedett a tanítványok száma Jeruzsálemben…” ApCsel 6,7

A fenti példa is mutatja, hogy nem kell feltétlenül tragédiaként megélni egy feszültség-helyzetet. Egy ilyen helyzet jó alkalom arra, hogy felszínre kerüljön egy gyengeségünk és növekedni tudjunk valamiben. Ha nem bagatellizáljuk a problémát és nem csak beszélünk róla, hanem aktívan dolgozunk a megoldáson, akkor ezzel lehetőséget teremtünk a fejlődésre, akár személyes életünkben, munkahelyünkön vagy a gyülekezetünkben alakul ki ez a feszültség.

A kínai írásban a Krízis szót két másik írásjel kombinációjából áll össze: esély és veszély. A kínai logika szerint egy krízishelyzet legalább annyi esélyt hordoz magában, mint amilyen veszélyes. Tekintsünk mi is így a minket körülvevő problémákra.

Kacsó Géza

Forrás: teso.blog