Kész vagyok rá!
Izráel ezt mondta Józsefnek: Testvéreid Sikemben legeltetnek. Gyere csak, elküldelek hozzájuk! József azt mondta neki: Kész vagyok rá! (1Móz 37, 13)
József, a későn született, különösen szeretett gyermek, akinek apja tarka ruhát csináltatott. Így a testvérei mind irigyelték, tudták, hogy apjuk jobban szereti őt mindegyiküknél. Ráadásul József álmot látott, amiben a testvérek kévéi meghajoltak az övé előtt, majd egy olyat, amelyben a nap, a hold és tizenegy csillag hajolt meg előtte. Az álmok előre megmutatták az időt, amikor József valóban testvérei fölött áll majd, de mindezek igencsak megterhelték a kapcsolatot közte és testvérei között. Az ige egyenesen beszél róla, hogy még jobban meggyűlölték testvérüket. Emberi okokat föl lehet hozni, meg lehet érteni. Lehet mentegetni egyik vagy másik oldalt, de az tény, hogy fájdalmakkal, sérelmekkel, indulatokkal teli testvérkapcsolatról van szó.
Ilyen körülmények között szól az apa felszólítása a fiához: Testvéreid Sikemben legeltetnek. Gyere csak, elküldelek hozzájuk! József pedig csak ennyit válaszol: Kész vagyok rá! Nekem olyan természetes lenne, ha azt mondaná: Apám, tudod, hogy nem szeretnek engem, sőt gyűlölnek. Irigyek rám. Nem akarják, hogy ott legyek velük, és igazán nekem sincs kedvem menni. Küldj inkább valaki mást! Miért mérgesítsük el még inkább a kapcsolatunkat, jobb távol lenni egymástól, addig is békesség van. De nem ezt teszi, csupán ennyit mond: kész vagyok rá.
Ha tovább olvassuk a történetet az is kiderül, hogy testvérei már nem voltak ott, ahol kereste őket. Adott a lehetőség, hogy csendesen visszamenjen apjához azzal a kifogással, hogy nem találta meg őket, így könnyedén megúszhatta volna. De nem ezt teszi, valóban kész arra, hogy teljesítse apja akaratát. Kérdezősködik, és a testvérei után megy Dótánba is. Itt aztán előbb meg akarják ölni, aztán kútba dobják, végül el akarják adni. Csupa kedves dolog. Józsefnek teljesen jogos kifogásai lehettek volna, joggal félhetett a testvéreihez menni, mégis megteszi maradéktalanul, amire apja kéri. S mindezzel Isten készíti egész népe számára a megmenekülést az éhség idején.
Virágvasárnap van. Jézus közel ér Jeruzsálemhez. Jön a nép és hozsannázik, királynak kiáltja ki, ünnepel. Jézus pedig nem hallgattatja el őket rámutatva, hogy milyen képmutatás ez, hiszen oly könnyen változik majd meg ez a hozsanna kiáltás feszítsd meggé. Közelebb érve Jeruzsálemhez Jézus sír a város felett, mert az nem ismerte fel a békességre vezető utat, nem kellett nekik az Atya által elkészített üdvösség. Jézus tudja, mi vár rá Jeruzsálemben, mégis elindul. Megy, bármilyen visszautasítóak is az emberek, bármilyen gonosz indulat van is bennük.
József sok mindenben előképe Jézusnak. Ebben is. Megy, elindul, hogy teljesítse az Atya akaratát, hogy általa készítsen az Úr szabadítást. Jézus megy Jeruzsálem felé, hogy emberek kezébe adassék. Nincsenek kifogások, nincs kerülőút, nincs más megoldás. Értem, érted megtette. Bevonult Jeruzsálembe, elszenvedett oly sok mindent, majd meghalt a kereszten.
Vajon nekünk milyen kifogásaink vannak még, amikor az Atya küld valahova? Ki tudjuk-e mondani ilyen egyszerűen: kész vagyok rá?
Szemere Judit
Forrás: TeSó blog