Közös Út a péterfalvi fesztiválon

Közös Út, S. Ö. R. sátor – ezt a feliratot olvashatták a fesztiválra látogatók egy katonai sátor bejárata mellett. S. Ö. R. – azaz segítünk örülni, remélni. 23 lelkes önkéntes, a három történelmi egyház összefogása, sok lelkesedés, kreatív ötlet, sok szeretet, isteni áldás – talán ezek voltak a mozgatórugói a Kárpátalján egyedülálló kezdeményezésnek.

Külföldön, nagyobb fesztiválokon már bevett szokás a keresztyén sátor. Kárpátalján most először a Háló szervezet ötletéből és támogatásával valósult meg hasonló összefogás.

A sátor naponta változó programokkal várta délelőtt 11-től este 11-ig a betérőket, érdeklődőket, akikkel – rajzolás, festés és egyéb kézműves programok közben kötetlen formában beszélgettek a „sátoros” fiatalok – életről, pozitív és negatív tapasztalatokról, problémákról és azok megoldásairól, megváltásról, Istenről. A hét témája az életút volt, e köré épültek a napi foglalkozások: gyermekkor, felnőtt- és öregkor. A kézműves foglalkozások mellett – „rajzolj, és kapsz egy csokit!”, üvegfestés, kézlenyomat-, fényképkészítés (Ádám és Éva) – minden nap délutánján várta egy-egy nagyobb lélegzetvételű program is az érdeklődő fiatalokat. Csütörtökön a Közös Út sátorban zenélt az Ébredés keresztény zenekar, pénteken „Mítoszok az abortuszról! Legális gyilkosság?” címmel az abortuszról tartott előadást Palojtay Márta, akinek szabadon feltehették kérdéseiket a fiatalok a terhesség-megszakítással kapcsolatban. Szombat este a Halnalcsillag együttes adott elő keresztény dicsőítő dalokat, vasárnap este pedig Makuk János, a Máltai Szeretetszolgálat Beregszászi Járási Szervezetének elnöke tartott előadást „Mennyit ér az életed?” címmel az emberkereskedelem ellen folyó munkáról.

A fenti programokon kívül volt sok más is: játékok, ének, zene, táncház. Az arra vágyók lelkipásztorral is beszélgethettek; minden nap ügyelt egy lelki vezető, akik segítették az önkéntesek munkáját, és akiknek feltehették kérdéseiket a betérők is.

A kezdeti nehézségek áthidalását nagymértékben segítette a magyarországi Közös Pont sátor csapata, amely sok hasznos tapasztalatot adott át fesztiválmissziós munkájukról.

Külön köszönet a derceni önkéntes tűzoltóság, a karácsfalvi görög katolikus líceum és a péterfalvi református líceum segítségéért.

Isten áldásai olykor igen változatos úton találnak meg minket, embereket. A Közös Út sátor sok tapasztalatot és hatalmas élményt jelentett nemcsak a belépőknek, de – elmondásuk szerint – az önkénteseknek, szervezőknek is. A valódi öröm pedig mindannyiunk számára a felismerés, hogy van igény a fesztiválozó fiatalok körében a beszélgetésre, az alternatív programokra, a keresztény lelkületre. Reméljük, a sikeres kezdetet még sikeresebb folytatás követi majd.

Kiss Julianna