Lázadás szüzességgel
Tisztasági gyűrű és ami mögötte van
A szüzességi gyűrű több amerikai tinisztár kezén ott villog, s nemcsak az amerikai fanok körében, hanem hazánkban is kezd egyre jobban elterjedni. De mi is valójában ez a szüzességi vagy tisztasággyűrű? Vallásos túlbuzgóság, szülői kényszerintézkedés vagy éppen polgárpukkasztó botrány?
A szokás eredetét nyilván nem Hollywoodban kell keresni, hiszen a sztárgépezet csak jól meglovagolja ezt az új keletű szokást. A hollywoodi filmvilágot gyakorlatilag a kezdet kezdetétől, a múlt század elejétől gyakran érték azok a vádak, hogy a siker és a profit érdekében eltűri, sok esetben támogatja a pedofília, a gyermekprostitúció látens vagy éppen nagyon is konkrét formáját. A konzervatív Amerikában sokan nem nézték jó szemmel azt a tendenciát sem, hogy egyre fiatalabbakat, sokszor gyerekeket állítanak rivaldafénybe, teszik őket sztárokká. Éppen ezért jött jól a sztárgépezetnek a szüzességi gyűrű mozgalom, hiszen azt a sztárt már nem érheti a ledérség vádja, amelyik kezén ott villog a vékony ezüstgyűrű, rajta Pál szavai – Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek: hogy tartózkodjatok a paráznaságtól, hogy mindenki szentségben és tisztaságban tudjon élni feleségével (1Thessz 4,3-4) – vagy egyszerűen csak a Purity, tisztaság szó.
A gyűrű viselése egy evangelikál családi szokásból alakult ki, amikor is a tinédzserkorú fiatalok a szülők, de elsősorban az apa színe előtt fogadalmat tesznek, hogy a szüzességüket a házasságkötésük napjáig megtartják. Ezt a szokást karolta fel 1995-ben Denny Pattyn, Arizona állam ifjúsági minisztere, aki maga is evangelikál családból származott, és házasságkötéséig hordta tisztasági gyűrűjét. A kezdeményezést nemcsak (vallás)erkölcsi érvekkel támasztotta alá, hanem azzal is, hogy a gyűrű viselése hatékony szerepet játszhat a fiatalok nem kívánt terhessége és abortusza, a nemi betegségek, de még a szexuális erőszak elleni küzdelemben is. Pattyn kezdeményezését olyan siker koronázta, hogy az amerikai parlament felkarolta és több millió dollárral támogatta a programot. Ma már, lassan két évtizeddel az első tisztasággyűrű mozgalom indulása után mérhetőek az eredmények, amelyek részben Pattyn feltevését igazolták, annak ellenére, hogy a tisztasági gyűrű viselése nem feltétlenül tartja vissza a fiatalokat a petting különböző formáitól.
A szüzességi gyűrű minden problémája mellett működik, még akkor is, ha igen sokan csak részlegesen (csak néhány évre) tudják fogadalmukat megtartani. Az elemzők szerint a gyűrű hordása valóban segített a fiataloknak, hogy később, ha nem is a házasságkötéskor, de mindenképpen érettebb fejjel kezdjenek bele a szexualitás ízlelgetésébe, és így az ifjúsági miniszter előfeltevései is bejöttek: a gyűrű viselői között jóval kisebb volt a nem kívánt terhességek, korai abortuszok, nemi betegségek aránya, mint hasonló korú társaik esetében. Az eredményt egyrészt az a vágy motiválta, hogy a fiatalok megfeleljenek szüleik elvárásainak. A szülők azonban nem elsősorban rigid, törvénykező magatartásukkal váltották ki ezt a megfelelési kényszert a gyerekekben, hanem a pozitív szülőmodell, a biztonságos családi háttér vagy éppen a támogató szülői magatartás hatására vállalták a szüzességet.
A fiatalok zöme nem fanatikus vagy túlbuzgó hívő, nem akarnak életük végéig cölibátust fogadni, jobbára egyházi pályára sem készülnek, hanem sokkal inkább az a belső vágy él bennük, hogy a biblikus normáknak, Isten parancsainak eleget tegyenek. A gyűrű a maga konkrét, fizikai jenlétével mintegy figyelmeztető jelként működött számukra azokban a helyzetekben is, amikor egyébként a szülői hatás és értékrend alól szerették volna magukat kivonni. Megerősítést, egyfajta „felsőbbrendűségi” tudatot adott viselőjének.
Ez az a pont, ahol a pszichológusok szerint belép a botrányelem. A huszadik század végén, a huszonegyedik század elején, a teljes szexuális szabadosság idején ugyanis botrányszámba megy, ha egy gimnazista lány az érettségiig vagy még tovább megőrzi szüzességét. A kamaszok csoportfüggőek, a kortárscsoport nagymértékben meghatározza értékrendjüket, cselekedeteiket. De mindemellett igen erős a vágy bennük a különállásra, arra, hogy kitűnjenek, hogy kiváljanak a csoportból, hogy tegyenek valami különlegeset és felnézzenek rájuk a többiek. Ezek a lelki mechanizmusok teszik sikeressé keresztyén körökben a tisztasági gyűrű viselését, mivel egy pozitív érték vállalásával és deklarálásával válhatnak botrányhősökké, érdemelhetik ki a kortárscsoport figyelmét. Mert az óhatatlan, hogy a tisztasággyűrűt viselő fiút vagy lányt árgus szemekkel figyelik a többiek. És nemcsak a saját nemükhöz tartozó riválisok, hanem az ellenkező neműek is, hiszen ami elérhetetlen, az mindig vonzó. Ebből természetesen konfliktusok, csábítások is származhatnak, ám ha a problémahelyzeteket ki tudja tartani a kamasz, akkor nő az önértékelése, és a csoportban elfoglalt státusza is jó eséllyel emelkedik.
A hollywoodi tinisztárok többsége valószínűleg nem vallási meggyőződésből hordja a tisztasággyűrűjét, hanem a botrány miatt. Akár felveszi, akár leveszi, az botrányt jelent, a botránynak pedig hírértéke van. Persze kérdéses, hány olyan tinisztár akad, aki a tisztasági fogadalmát be tudná tartani. Vannak azonban pozitív példák, mint a Jonas Brothers tagjai, ahol a három fiú közül az egyik már meg is házasodott, s fiatalabb testvérei is jó eséllyel csak a nászéjszakán válnak majd meg gyűrűjüktől és vele a szüzességüktől.
Forrás: parokia.hu