Magányos harangok

A Nemzeti Összetartozás Napján tervezett/kért harangzúgás eultasítása sokakban váltott ki értetlenséget, felháborodást, tiltakozást.
Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár, az állami ünnepek fő szervezője azt kérte az egyházaktól, hogy június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján délután, a trianoni szerződés aláírásának időpontjában konduljanak meg a templomok harangjai, s szóljanak egy percig a megemlékezés részeként.
A választ a három nagy keresztény egyház vezetői közös levélben utasították el.

A közösségi oldalakon végighullámzott a reakció – érvelve vagy indulatosabb formában -, mások egyszerűen jelezték: náluk megszólal a harang.

Szerkesztőségünket az alábbi két tiltakozó levél közlésére kérték:

————————————————————————————————–

A Magyarországi Református Egyház Főtiszteletű Elnökségének
Budapest

Főtiszteletű Elnökség, Püspök Úr!

Mély megdöbbenéssel olvastam a hírt, hogy főtiszteletű úr és Erdő Péter bíboros úr kijelentették, hogy nem lényeges harangozni június 4-én, mert nem szakrális esemény.

1. A halottra is harangozunk, nem csak akkor, amikor meghalt, hanem 5, 10, 20, 30 év múlva is, mert a család emlékezik. Nem szakrális cselekmény!

2. Kecskeméten minden április 2-án fél órát harangoznak minden templomban egy 200 évvel ezelőtti nagy tűzvészre emlékezve.

3. A tűz, az árvíz, a vihar sem szakrális esemény, mégis harangoztak mindig, sok helyen ma is.

A MAGYARSÁG ÖSSZETARTOZÁSÁNAK NAPJA emlékezés arra a „halálra”, amit a trianoni békeszerződés hozott Magyarországra. E nap hány és hány millió embernek jelentett a lelki halált – nem beszélve azokról, akik valóban belehaltak: öngyilkosok lettek, vagy éppen agyonverték őket, mert továbbra is magyarnak vallották magukat.

Mint országgyűlési képviselő és a Református Törvényhozók Testületének tagja tiltakozom püspök úr nyilatkozata ellen. Remélve azt, hogy nem hallgattak a csábító szóra, hanem a szívükre, magyarságukra és a legtöbb határon belüli és kívüli magyar református harang megszólalt június 4-én fél 5-kor.

Budapest, 2012. június 4.

Varga László
országgyűlési képviselő
KDNP

————————————————————————————————–

Tiltakozik a Nyugat-európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat a szégyentelen magyar egyházi vezetők magyartagadása ellen

A Nyugat-európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat Elnöksége tiltakozik a trianoni úgynevezett ‘békeszerződés’ aláírásának 93. gyászos emléknapján a magyarországi római katolikus, református és evangélikus egyház vezetőinek elutasító válasza ellen, miszerint a magyar kormány kérésére a mai Nemzeti Összetartozás Napjának tekintett ünnepélyen az ország összes templomában egyperces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe.

Ezt a nyilatkozatot minden magyar nevében az egész világon a leghatározottabban elutasítjuk!
Ez sajnos látszat-érv és nem is igaz. Reformátusok számára minden bizonnyal nem. Ehhez a magyar reformátusoknak semmi köze sincs. Fáj, hogy magyarorsági keresztyén egyházaink vezetői képesek ilyen nyilatkozatot aláírni és kiadni. A templomi harangszóban a magyarság szíve kondul meg évszázadok óta. Benne egyben a magyarság és a keresztyénség összeötvöződése kerül kifejezésre.
A harangszó azonban mindekié. A nem-keresztyéneké is, mert benne lelkünk legszentebb értékeire gondolunk, melyek túlszárnyalják a mindennapok gondját-baját. A déli harangszó pedig 1456 óta számunkra mindmáig a nándorfehérvári győzelem emlékezetére csendül. A harangszó az egész magyarságé, bárhol a föld kerekén. Miért fáj az egyházaink vezetőinek, hogy a magyarság legnagyobb tragédiája emléknapján, mint a nemzeti összetartozás napján a közös harangszóban a magyarság és a keresztyénség szeretet-közössége kerül kifejezésre templomaink harangkondulásában?
Jézus Krisztus keresztje alatt az egész világra kiterjedő Magyar Szellemi Hazában konduljon meg szívünk harangja e napon s legyen valóban az egész magyarság összetartozásának emléknapja. Érted és értem is szóljon lelkünk harangja Szólítson fel szivünk harangszava a hit fegyvereivel való ellenállásra, lelkiekben gyarapodásra, mert nekünk nincs más menedékünk ebben a világban mint az a Úristen kegyelme. Számunkra, magyarok számára ez az 1100 éves történelmünk alapvető ténye és tanulsága mind e mai napig.

Nürnberg-Lund–Felsőőr-Párizs-Hága, 2012. június 4
A Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat elnöksége
Lázárné Zahn Enikő lelkészi elnök
Békássy N. Albert világi elnök
A kiadvány hiteléül Tóth Miklós, titkár
Forrás: parokia.hu