Meddig tart az ünnep?

Lassan minden házban lekerülnek a karácsonyi dekorációk, eltűnnek a csillogó fények, és a nappalit sem díszíti már sokáig a fenyőfa. Gyermekkoromban nagyon szomorú voltam, amikor leszedtük a karácsonyfát. Úgy éreztem, ezzel megszűnik valami, amihez eddig kötődtem. Az ünnepnapok vége ráadásul sok családban búcsúzással járt nemcsak a fenyőtől, hanem egymástól is. Ez ma sincs másként: mindenki visszatér a munkájához, és ez sokszor azzal jár, hogy hosszú hónapokra elbúcsúzik a szeretteitől.

Később megértette velem Isten, hogy a karácsony csodája nem múlik el a díszek és a fenyő elpakolásával, és milyen jó, hogy ez így van! Hogy a szeretet lángja tovább ég(het), és rajtam, rajtad áll, életben tartjuk-e ezt a lángot egész évben, vagy engedjük, hogy kialudjon. Tovább éghet, ha megértjük, és egyszer ténylegesen megéljük, hogy a sokak által emlegetett „Jézuska” nem maradt kicsiny gyermek, hanem megváltott engem és téged a kereszten. Hogy ezért jött: hogy megmentsen minket. És nem csak azért, hogy évente három napot díszben, örömben, szeretetben éljünk meg.

A karácsony egy áldott megemlékezés arról, hogy az Isten emberré lett értünk, de semmiképp nem szabad itt leragadni. A karácsonyt is Jézus teljes földi élete, kereszthalála és feltámadása teszi teljessé. Ne csak a kicsiny gyermekre tekintsünk, aki szegény körülmények között megszületett, hanem arra is, hogy Ő mindezzel vállalta a keserű pohár kiivását is. Lássuk meg benne az Isten szeretett Fiát, aki életet hozott minden embernek. Az Ő szeretete tudja éltetni azt a bizonyos lángot a mi szívünkben is, hogy ne aludjon ki a karácsonyi fényekkel együtt.

„Maradjatok meg az én szeretetemben! Jn 15,9

Kaptunk egy új évet, egy új lehetőséget jobbnak lenni, jobban szeretni, közelebb kerülni Istenhez, megbocsájtani, kijavítani, ami elromlott, vagy elengedni, amihez túlságosan ragaszkodtunk eddig. Az új év számomra hasonló egy új naplóhoz, aminek látszólag üresek a lapjai, „tiszták”, és rajtam áll, mivel töltöm meg, hogyan írok bele és mit. Én szeretek úgy gondolni erre, hogy valójában minden lapjára és hónapjára gondosan megalkotott terve van Istennek, csak ez a mi szemünknek „láthatatlan” tollal van beleírva, és mindig épp annyit fed fel előttünk Isten, amennyire szükségünk van, amit meg tudunk érteni emberi ésszel. Nem tesz ránk nagyobb terhet, mint amit el bírnánk hordozni. És én elfogadtam, hogy ez így van jól. Hogy rá kell bízzuk magunkat újra Istenünkre, minden nap, minden élethelyzetben. Mint a gyermek, aki életképtelen a szülei nélkül, úgy kell nekünk is függeni Atyánktól, és hinni abban, hogy mindent a javunkra formál.

Én nem tudhatom, kedves olvasó, hogy te milyen nehézséggel, milyen lelki küzdelmekkel léptél át az új esztendőbe, csak azt tudom, hogy azzal, hogy élsz, lélegzel, olvasod ezt az üzenetet, terve van veled az Úrnak. Formálni akar, szeretni akar téged, és meg akar áldani az Isten. 2025-ben bízd Rá magad, engedd neki, hogy szeressen és vezessen. Éld meg karácsony igazi csodáját, ami nem csak három napig tart, hanem örökké.

Balázs Krisztina

Forrás: teso.blog