Mily drága a te szereteted, Istenem!
Minden adventben keresem azt az igeverset, amely megszólít, készít az ünnepre és elevenné lesz bennem. Az idei adventben ez az igevers talált meg:
„A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”
(Ef 5,9)
Pál apostol ebben az igeversben a világosság három konkrét gyümölcséről szól. Ezért érdemes röviden végiggondolnunk a világosságról szóló bibliai tanítást.
Isten teremtette a világosságot, az tehát önmagában soha nem isteníthető, mindig az Isten tulajdonsága. Ugyanakkor a Bibliában a világosság az élet megfelelője. Isten azt mondja: „Legyen világosság!” Ezzel kijelentette, hogy ami önmaga lényének lényege, megosztotta velünk. Ez a tett egyben Isten szeretetéről is bizonyságot tesz. Ő egyértelműen elválasztotta a világosságot a sötétségtől.
Isten világossága Jézus Krisztusban olyan naptámadattá lett (Lk 1,78), amelybe beletekinthetünk, akire rátekinthetünk, és aki által életünket beragyogja az Isten világossága. Jézus Krisztus ilyen értelemben a Világ Világossága. Ezt a krisztusi világosságot mi az Isten Igéjén keresztül kapjuk:
„Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága.”
(Zsolt 119,105)
Isten Igéje mécses, nem világítja meg a részleteket, nem ad választ mindenre, de egyértelműen mutatja az Istennek kedves irányt, óv a veszélyes tévutaktól, Isten szemével láttatja velünk életünk eseményeit, szent összefüggésbe helyezve azokat, miközben segít túllátni ezen a világon az örökkévalóra.
Jézus Krisztus ugyanakkor ránk mutat: ti vagytok a világ világossága. Ez a mi küldetésünket teszi hangsúlyossá, akik a feltámadott Urat követjük, mígnem eljutunk a színről színre látásra. Nélküle nem látunk, nem élünk és ítélet alatt vagyunk; nélküle kárt vall az életünk.
Isten üzenete Jézus Krisztushoz, Isten újjászülő szeretetéhez hív bennünket. Jézus féltő szeretettel hív:
„Aki engem követ, az nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”
(Jn 8,12)
Aki pedig Jézust követi, az a világosság gyümölcseit termi:
„A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”
A krisztusi világosság egyik gyümölcse a jóság.
Egyedül Isten jó. A feleségemmel beszélgetünk valakiről, mire én kimondom: te, az jó ember! A feleségem bólint. Meg sem tudjuk magyarázni, mit jelent ez pontosan, csak azt tudjuk, hogy megnyugtató a bölcsessége, a higgadtsága, a kedvessége, és távol van tőle minden ügyeskedés. Ez az ember nem tökéletes, de jó; benne valami kiábrázolódott a Krisztusból. Ez az ember homo christianus.
A krisztusi világosság másik gyümölcse az igazság.
Egyedül Isten igaz, egyedül csak nála van az igazság, mindig neki van igaza, ahogy Dávid ezt meg is vallotta:
„Igazad van, ha szólsz…”
(Zsolt 51,6)
Nekünk csak részigazságaink vannak, mert mi itt tükör által homályosan látunk. Leverő látni, hogy mindenki a másikra akarja erőltetni a maga részét teljes igazságként; kegyes emberként, Igékre hivatkozva is mesterien műveljük ezt, noha csakis rólunk van szó… Isten igazsága megigazító kegyelem. Jézus Krisztus igazságát nekünk tulajdonította. Ez a mindent megelőző szeretet csak is leborulásra, alázatra késztet, a másik ember iránt pedig empátiára. Nem szeretem ezt a kifejezést, de most nem találok jobbat. Igen, Krisztus világossága arra késztet minket, hogy belehelyezkedjünk a másik helyzetébe is, figyeljünk rá, legyünk gyorsak a hallásra (Jak 1,19), próbáljuk megérteni, mit miért mond; és törekedjünk arra, hogy nem olcsó, nem hitetlen, de a krisztusi világosságból fakadó értelmes kompromisszumokat tudjunk kötni egymással, megtalálva egymást. Ez a közeledési szándék Jézus Krisztus igazságának érvényesülése, egyébként megemésztjük egymást.
A krisztusi világosság harmadik gyümölcse az egyenesség. Isten egyenes. Kijelentése világos: ő a teljes és boldog élet Istene, aki Jézus Krisztusban az üdvösségre akar vezetni bennünket. Mi azonban nem vagyunk egyenesek, életünket megannyi görbeség és kétértelműség kunkorítja, mert csakis a saját érdekeink szerint tudunk látni, értelmezni, szólni, cselekedni. Legyen a görbe egyenessé! – ezt kiáltja Keresztelő János életünk pusztaságában, készítve Jézus Krisztus útját. Isten szeretetének ereje egyenesítheti ki életünk minden görbeségét, mi magunk erre képtelenek vagyunk.
Áldott karácsonyi ünneplést, áldott új esztendőt, amelyben a krisztusi világosság látható gyümölcseit teremjük, a jóságot, az igazságot, az egyenességet!
Steinbach József,
a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke
Forrás: reformatus.hu
Nyitókép: AI illusztráció