Nagycsütörtökkel elkezdődött a szent háromnap

Nagycsütörtökkel elkezdődött a húsvéti szent háromnap, az egyházi év legfontosabb időszaka. Délelőtt a püspöki székhelyeken Magyarország-szerte megtartották a krizmaszentelési misét, amelyen a főpásztorok megszentelték a szentségek kiszolgáltatásához használt olajokat.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét a főegyházmegye  papságával együtt. Arra emlékezve, hogy Jézus a nagycsütörtöki utolsó vacsorán alapította a papságot, a szertartáson részt vevő több mint kétszáz pap megújította papi fogadalmait.

Erdő Péter homíliájában arról beszélt: Jézus az utolsó vacsorán az Oltáriszentség megalapításával nemcsak “jelenvalóvá tette megváltó áldozatát”, hanem azt is megparancsolta tanítványainak, hogy “ezt cselekedjék az ő emlékezetére”.

“Ezért valljuk, hogy az egyház végzi az Eucharisztiát, de az Eucharisztia hozza létre az egyházat” – mondta, hozzátéve, az Eucharisztia az egyház egységének forrása és kifejezése.

A bíboros szólt arról: nagycsütörtökön a papság hálát ad hivatásáért, azért, hogy Krisztus rajtuk keresztül örömet, reményt, kegyelmi életet akar adni az embereknek.

“A hit továbbadása, a szentségek és a szentelmények kiszolgáltatása, a közösségi élet szervezése és a segítő szeretet gyakorlása hivatásunk lényegéhez tartozik” – fogalmazott Erdő Péter.

Arra kérte a papságot, a szentmisén imádkozzanak azért, hogy “megújult erővel és kegyelmi lendülettel” teljesíthessék küldetésüket, kapcsolódjanak egyre nagyobb szeretettel Krisztushoz, és legyenek megértő, segítő szeretettel egymás és a hívek iránt, hiszen az egyház mint “Krisztus teste, egyetlen szerves egységként teljesíti küldetését” – tette hozzá Erdő Péter.

Nagycsütörtökön este az utolsó vacsorát idézik fel a katolikus templomokban. A szentmise elején a hívek Krisztust dicsőítik. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ez után elhallgatnak és csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok “Rómába mennek”.

A nagycsütörtöki szertartás része a lábmosás, amellyel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának a lábát.
Krisztus ruháitól való megfosztását jelképezi a szentmise végén az úgynevezett oltárfosztás, amikor minden díszt eltávolítanak az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy külön erre a célra kialakított kápolnába viszi.

A mise végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ettől kezdve húsvétig, a feltámadás ünnepéig az egyház nem mutat be szentmisét.

Forrás: mti.hu

Nyitókép: Illusztráció