Nagypéntek esélyei

Belegondoltál már abba, milyen lenne egyetlen eséllyel élni?

Élsz, de nincs lehetőséged újrakezdésre, korrigálásra. Amit kimondasz, amit teszel, örökre ott marad minden egyes következményével. Próbálkozol, ezerszer is megesküszöl, hogy megembereled magad, de a nap végére ugyanott tartasz, mint az előző végén. Másnap ugyanazokat a hibákat követed el. Képzeld el, hogy megbántasz valakit, és soha nem engesztelheted ki. Csalódást okozol, és sosem teheted jóvá. Rossz döntéseket hozol, és örökre együtt kell élned a lelkiismeret-furdalással és a következményekkel. Nincs megbocsátás, nincs kegyelem, nincs bizalom, nincs második esély. Nem kezdheted újra. Ahogyan Ágnes asszony kétségbeesetten sikálja a véres lepedőt, de nem tisztul a folt… Nem múlnak el az általad okozott sebek emlékei.

Rövid időn belül megrokkannánk – és megrokkanunk – a teher alatt.

Nagypéntekkel ez a teher került fel arra a bizonyos keresztre. Az összes lelkiismeret-furdalás, és következmény egyben. Az összes fuccsba ment, nyomorult próbálkozásunk. A kilátástalanság lett odaszögezve, és a reményt kaptuk cserébe azon a pénteken. A változásra való lehetőséget. A megbocsátást.

Aki valaha egy percig is ember volt, annak szüksége van tiszta lapra. Arra, hogy valaki kegyelmezzen, és hogy valaki annak ellenére feloldozást adjon, hogy közben tisztában van minden hiányosságunkkal és esélytelenségünkkel. Hogy azt mondja, „Semmi baj, legközelebb jobban figyelsz, bízom benned.” Beleőrülnénk, ha nem lenne semmi, amiben tisztára moshatnánk magunkat, ha nem lenne kinek a tekintetében újra és újra megtisztulni.

A Golgota az újrakezdés esélyéről szól. Arról, hogy ha úgy döntesz, hogy újra akarod kezdeni, akkor nem csak hogy megvan rá a lehetőséged, de az egész Mindenség teljes vállszélességgel kiáll melletted.
Forrás: Újragondoló