Október 1. Istenszülő oltalma ünnepe

A nap ünnepként való megszilárdulása a X. századig nyúlik vissza, ám különböző források különböző eseményekhez kapcsolják. Az egyik lehetséges esemény 903-ban történt, amikor járvány pusztított Konstantinápolyban és környékén. A hívek a blakhernai templomban (ahol az Istenszülő köpenyét, mint ruharelikviát őrizték) gyűltek össze, kérve a Szűz közbenjárását. Az imával telt napok egyikén Szent András püspök és Szent Epifán diakónus megpillantotta a Szüzet, aki szentek társaságában ereszkedett alá az égből, mafórionját (fejkendő) védőleg a nép fölé terítve. Attól fogva megszűnt a járvány, és a napot a császár, Bölcs Leó az Istenszülő oltalmának ünnepnapjává tette. Egy másik forrás szerint az Istenszülő csodálatos megjelenése 911-ben történt, ekkor szabadult föl Konstantinápoly a szaracénok ostroma alól a Szűz közbenjárására. Akármelyik eseményhez is kötjük az ünnepet, az mindenképpen közös a forrásokban, hogy az Istenszülő csodás jelenése és közbenjárása volt az, ami meghozta a szabadulást; szabadulást a járványtól, az ellenségtől.
Kárpátalján a magyar görögkatolikus egyházközségek közül erre a napra esik a templom búcsúünnepe Makkosjánosiban és Mátyfalván.