Szent Istvánra emlékeztek Beregszász polgárai

Szerző: | 2013.08.23., 07:21 | Hitélet

Az idők során a magyar nemzet számára augusztus 20-a a magyar államalapítás emléknapjává vált. Szent Istvánról szól ez a nap, akinek uralkodása idején megalakult a keresztény magyar királyság.


Beregszászban a római katolikus egyházközség szervezésében emlékeztek első királyunkra. A Szent István-napi ökumenikus szentmisét követően a római katolikus egyház kórusa az István, a király című rockoperából adott elő néhány dalt. Ezután az ünnepség a templom udvarán elhelyezkedő Szent István-szobornál folyatódott.
aug.20.konzulAz idei rendezvény azért is volt kiemelkedő, mert Beregszász csatlakozott Szolnok, Sepsiszentgyörgy, Zenta és Komárom városához a Kárpát-medencei Kenyérünnep kapcsán, amelynek részeként az öt helyszínen párhuzamosan Szent István-napi szentmisével és kenyérszenteléssel ünnepelték államalapító királyunk napját.
A Himnusz közös eléneklése után Nagy Ignác, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlévőkkel. Mint mondta: „Szent István uralkodása országépítés, jövőépítés és államalapítás volt a szó legmagasztosabb értelmében. Áldozatok és személyes tragédiák árán is erős országot kívánt építeni. Amit emberileg meg lehetett tenni, azt meg is tette. Ennek érdekében mi, mai magyarok az ő örökségét birtokoljuk. Augusztus 20-a minden magyar embernek alkalom a múlt felidézésére, hogy abból aztán reménységre okot adó jövő szülessen”.
„Mivel e nap szorosan összefügg az új kenyérrel – mondta Gajdos István parlamenti képviselő – 2011-ben indult el a Nemzet Kenyere nevet viselő akció, amely az idén 950 éves Beregszász csatlakozásával immár kiterjedt az egész Kárpát-medencére.”
aug.20.korusVeres Péter, a Beregszászi Városi Tanács képviselője emlékeztetett mindenkit arra, hogy Szent István tettének köszönhető, hogy mi magyarok beléptünk az európai keresztény nemzetek sorába, s közösségünk, államunk erkölcsi alapokon nyugszik. De nekünk is tennünk kell valamit. Ahogyan azt Imre fiának és nekünk magyaroknak rendelt intelmeiben meghatározta: ki kell nyitni szívünket egymás felé és nemzettársaink felé, éljenek bárhol a világban, s ki kell nyitni szívünket a velünk együtt élő nemzetek felé is.
Csobolya József, a Rákóczi Szövetség Beregszászi Szervezetének alelnöke beszédében elmondta, hogy a magyar naptár három nemzeti ünnepet tart nyilván. Ezek közül kettő forradalommal kapcsolatos, s a harmadik augusztus 20-a. Ez a legnagyobb magyar nemzeti ünnep, István király napja. Ő volt az, aki országot adott a magyar nemzetnek, törvényt és jogot alkotott. Az új kenyér megszentelésekor – szólított fel – gondoljunk rá, aki erőt adott nekünk ahhoz, hogy kiálljuk a történelem viharainak próbáját, aki lehetővé tette, hogy mind a mai napig megmaradjunk magyarnak a Kárpátok lábainál.
Az ünnephez méltóan a jelenlévők koszorúkat helyeztek el Szent István-szobránál. Emellett a rendezvényen Szent István-napi énekeket hallhatunk a helyi nyugdíjas énekkar és Krajnik Irén közreműködésével, valamint Ölbey Irén István királyhoz című verse is elhangzott.aug.20.aldas
Mivel az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás, itt is ezzel zárult az emléknap.
Mint elhangzott – régen az aratás után hagyományosan Szent István napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Így az ünnep jelképe a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér lett, ahol a kenyér az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja, míg a nemzeti színű szalag az élet és a haza összekapcsolódását fejezi ki. A kenyér becsben tartása évszázadok óta elevenen él. Vidéken még a mai napig hagyomány, hogy megszegése előtt keresztet rajzolnak a kenyérre. Ennek felelevenítéseként Michels Antal római katolikus plébános, Dancs Róbert református lelkipásztor és Margitics Volodimir, görögkatolikus lelkipásztor áldását követően szelték meg és osztották szét a Szent István-napi kenyereket, melyet a beregszászi Szerb-pékség biztosított.

Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This