Vasárnapi üzenet
Próbára tette!
„Isten szeret, beteljesítette ígéretét. Bár nem hittünk neki, a feleségem is kinevette, de teljesítette, amit fogadott, áldott az Úr. Megszületett a fiam, szépen növekedik, ő még nem tudja, de hatalmas nép származik majd tőle. Nyugodt és hálás vagyok. Békésen tölthetjük el Sárával öreg napjainkat…”
Isten szól: „Ábrahám!”
„Itt vagyok. Mondd, Uram, mit tegyek?!”
„Menj, fogd a fiadat, az egyetlenedet, akit szeretsz…” S Ábrahámba minden egyes kimondott szónál mintha kést döfnének.
„Itt vagyok, Uram, de bárcsak ne lennék. Bárcsak ne választottál volna ki, ne hívtál volna el ide, ne tettél volna ígéretet, ne teljesítetted volna azokat. Ilyet akar az Isten? Ő is olyan, mint a pogány istenek, akik emberi áldozatokat várnak? Miben különbözik tőlük? Miért ilyen kegyetlen? Végső soron mégis Ő az Isten, s ha ez az akarata…”
„Előkészítettem, megvan a fa, a kötél és az áldozat is… Induljunk el.”
Így mentek ketten együtt…
S ahogyan közelednek az áldozati helyhez, úgy Ábrahám azt érzi, hogy minden megtett lépés egy örökkévalóság, kínszenvedés. Inkább az ellenkező irányba rohanna visszafelé, de nem lehet, a hite nem hagyja. S ha még ez sem lenne elég, a fiú kérdez: „Atyám minden itt van, de hol van az áldozat?” Ábrahámban egy világ dőlt össze, nem mutatja ki, de belül ordít. „Isten majd gondoskodik… fiam.”
Így mentek ketten együtt…
Odaérnek. Ábrahámnak ömlenek a könnyei, úgy kötözi a fiát az oltárra, egyre hangosabban sír, a fiú nem érti. „Atyám, ne tedd, miért akarsz megölni? Milyen Istened van?” Ábrahám felemeli a kést, de Isten megfogja a kezét. Az Úr nem bírja tovább nézni!
„Magamra esküszöm, hogy megáldalak, neked adok mindent.”
A Biblia egyik legtragikusabb története számomra. Ilyen az Isten, ennyire könyörtelen? A válasz ez: próbára tette.
Mi történik akkor, mikor Isten próbára tesz?
Isten ígéreteit nem birtokolhatjuk!
Ahogyan Ábrahám sem birtokolhatta a fiát. Az ígéretek nem a mieink. Ajándék az Úrtól, amelyet visszavehet, ha úgy akarja, s ezt kell elfogadni.
Nem veszi vissza, de megpróbál, kísérletet tesz, hogy nekünk ki a fontosabb az ajándék, vagy az ajándékozó Úr?
Folyamatosak a próbatételek!
Ábrahám élete egy lelki, fizikai és érzelmi hullámvasút. Néha az ő hibái, gondjai, hazugságai miatt, néha nem. Viszont a próbák nem válogatnak. A jó és rossz időszakok után egyaránt jönnek. A keresztyénnek erre kell felkészülnie. Te mindig készen állsz egy újabb próbatételre?
Feladatok állnak előttünk a próbatétel ideje alatt!
Átkozott minden fa, amit Ábrahám felaprít, de meg kell tennie, elő kell készíteni mindent a fia feláldozására. Drasztikus, morbid és könyörtelen feladatok ezek. Látod-e a feladataid Isten próbáinak idején? Mert nem csupán az a cél, hogy túlélj, hanem hogy erősödj, s másokat is erősíts.
Helyes látás: az Úr majd gondoskodik!
Emberi látás szerint büntet, ver, játszadozik. Sokak szerint véletlenül jött. A Szentírás szerint az egyetlen megfelelő gondolkodásmód ilyenkor: az Úr majd gondoskodik. Így kell megállni, így lehet megélni egy nehéz időszakot!
Tudod-e így az Istenre bízni a mostani kérdéseidet, nehézségeidet, családi problémáid, munkahelyed kérdését?
Hatalmas biztatás, kimeríthetetlen erőforrás: az Úr majd gondoskodik! S a gondoskodáson túl a jutalom is a tiéd lesz, hiszen Izsáktól nagy nép származott. Isten betartja szavát.
Húsvét után néhány nappal úgy gondolom, lehetetlen nem észrevenni egy beszédes képet. Mert a fát vivő fiú mögött én a keresztet hordozó Krisztust látom. Hatalmas különbség, hogy míg Izsáknak nem kellett meghalnia, addig Krisztusnak igen. Isten, amit nem kért, nem kívánt Ábrahámtól, megkívánta önmagától: Jézust, az Egyszülöttjét, akit nagyon szeretett, Őt adta értünk.
Érted már, hogy milyen fájdalmakat, s könnyeket hullatott az Isten érted? Érte, Krisztusért tarts ki minden egyes próbatételben, mert az Úr általa gondoskodott a megváltásodról!
Máté Richárd
beosztott lelkész