Vasárnapi üzenet: A gőg

Gonoszságodban bíztál és ezt mondád: Nem lát senki engem! Bölcsességed és tudományod csalt meg téged és ezt mondád szívedben: Én vagyok és nincs senki több. (Ézsaiás 47:10)

Néhány nappal ezelőtt olvashattuk – bibliaolvasó kalauzunk ajánlatára – azt az ószövetségi igeszakaszt, melyből való a fenti igevers. Régi nagy elődeink mindig úgy kezdték az ige magyarázatát, hogy mit jelentett egy-egy isteni kijelentés: ,,akkor és ott, most és itt”. Akkor és ott szólott a gőgös, dölyfös, babonás Babilóniának, amely 70 évig fogva tartotta Isten választott népét. Bízott hatalmában, tudásában és vallásos kultuszában, de Isten mindezekben megalázta.

Itt és most azt jelenti, hogy ezek a gőgösségi formák, sajnos, mibennünk is megvannak.

1. Nem találkoztunk még olyan emberekkel, akik kicsiny poziciójukban is nagy embernek képzelik magukat? A világ diktátorai kisemberekként kezdték, de korlátlan hatalomra tettek szert. A római császárok s Kelet nagy királyai természetesnek találták, hogy őket istenként imádták. A huszadik század is termelt világuralomra törő hatalmasokat, s az ilyen zsarnokok előtt hogy kellett hódolni? Nem árt, ha elolvassuk Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságrólcímű versét. Ahol zsarnokság van, ott nem az Isten országa épül, hanem az istenné lett, istenné tett emberé, míg össze nem omlik. Ne irigyeljük ezt az állapotot!

2. A gőgnek van egy másik formája is, az úgynevezett intellektuális gőg. Nagyon helyes és kívánatos dolog, hogy az ember szellemileg nagykorú és önálló legyen, hogy számtalan kérdést önmagában értsen és magyarázzon meg, de éppen olyan helytelen dolog, ha valaki azt gondolja, hogy ő nagyon okos ember. Hány olyan ember van ma is, akik mindenkinél mindent jobban tudnak? S mint ahogy a hatalom gőgje is az Istentől való eltávolodásból származik, ugyanúgy az ismeret fitogtatása is. Az ilyen bölcsesség mindig valamilyen rendszernek a szolgálatában áll és annak igazolására vállalkozik.

3. A harmadik gőgösség a vallásosság gőgje, mert van ilyen is. Vannak emberek, akik elsajátítottak néhány szólamot és kegyességi módszert, s azt hiszik, hogy ezzel hívő emberek lettek, sőt vannak, akik azt képzelik, hogy mintha az Isten albérletbe költözött volna hozzájuk, és rendelkeznek az Istennel. Az ilyenek tudják, hogy ki tért meg s ki fog üdvözülni, ki nem tért még meg s ki az, aki el fog kárhozni. Nem hiteles emberek az ilyenek. A farizeus és publikánus példázata jól megvilágítja ezt a lelkületet.

Mit szól ehhez a sokféle gőghöz, Jézus? Sokat, de itt és most ennyit: jöjjetek énhozzám mindnyájan …, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok… .