A gyermek ingatlanra vonatkozó jogairól

Figyelembe véve a közjegyzői tevékenység sajátosságait és a polgárok beadványait, akik gyakran keresnek fel bennünket a lakóház vagy a lakás elidegenítésének kérdésével, időszerű foglalkozni a gyermekeknek az ingatlanra vonatkozó jogával, azzal, milyen védelmet biztosít számukra ezzel kapcsolatban az állam.

A gyermekek jogait rögzítő Konvenció 1. cikkelye értelmében, gyermeknek tekintendő minden ember 18. életévének betöltéséig, ha az adott ország törvényei másként nem rendelkeznek. Az ukrajnai törvények, ezen belül a Családügyi Törvénykönyv 6. cikkelye kimondja, az egyén nagykorúvá válásáig gyermeknek tekintendő, kiskorúként 14. életévének betöltéséig kell tekinteni rá. Serdülőkorról beszélünk 14—18 év között. Annak ellenére, hogy a gyermek státusa aszerint kerül meghatározásra, hogy kiskorú-e vagy serdülő, nem köthet házasságot szülői beleegyezés nélkül, polgárjogi szempontból nem tekinthető oly módon cselekvőképesnek, hogy vállalkozással foglalkozzon, nagy horderejű kérdésekben önállóan döntsön, mert a törvény gyermeknek tekinti.

Mivel 2006. január elsejétől hatályba lépett Ukrajna törvénye „A hajléktalan gyermekek szociális védelmének alapelveiről” (a továbbiakban—Törvény), a közjegyzői gyakorlatban problémák merültek fel a Törvény követelményeinek betartása tekintetében. Tizenkettedik cikkelyének 4. része rögzíti, hogy az olyan ingatlannal kapcsolatos mindennemű jogi lépések megtételénél, melyek esetében a kiskorúaknak használati joguk van, előzőleg ki kell kérni a gyámügyi szervek beleegyezését.

A Törvény 12. cikkelyének alkalmazásakor két „veszélyforrás” is van, melyekre érdemes odafigyelni. Azok arra a vagyonra vonatkoznak, melyre a 18 éven aluli gyerekek is jogot formálhatnak. Ennek tükrében két egymással összefüggő kérdés merül fel:

– az érintett gyermekek jogosultak az egész vagyonra vagy csupán az ingatlan lakterületére, melynek tulajdon- vagy használati joga megilleti őket?

– mi az a vagyon, melyre a gyermekek használati jogot formálhatnak?

Az állami lakásalap privatizálásának eredményeként és figyelembe véve azt, hogy a kilencvenes évektől kezdődően Ukrajnában kezdett kialakulni a lakáspiac, a gyermekek jelentős hányada a lakóépületek társtulajdonosává vált. Annak ellenére, hogy Ukrajna törvényei megkövetelik a gyámügyi szervek belegyezését a kiskorúakat megillető vagyon elidegenítése, eladása, ajándékozása stb. során, a gyermekek jogai sokszor csorbulnak, aminek következtében nő a gyermekhajléktalanság, a csellengők száma.

Érdemes szem előtt tartani, hogy a gyámügyi szervek engedélyének beszerzése akkor is szükséges, ha a kiskorú nem társtulajdonos, hanem csupán be van jelentve a szóban forgó lakóingatlanba. A szülők ugyanis semmilyen jogi lépést nem tehetnek a gyámügyi szerv beleegyezése nélkül (a Családügyi Törvénykönyv 177. cikkelye szerint). Ennek értelmében a gyermek nevében nem mondhatnak le vagyoni jogairól, ebbe beletartozik a lakóépület, a lakás használati joga is. A gyermekek védelméről szóló törvény 18. cikkelyének második és harmadik része értelmében, a gyermek a lakóingatlan bérlőjének vagy tulajdonosának családtagja és jogosult annak használatára épp úgy, mint a bérlő vagy a tulajdonos. A gyámügyi szervek munkatársai kötelesek ellenőrizni, hogy a szülők vagy az őket helyettesítő személyek tiszteletben tartják-e a gyermekek vagyoni jogait a ház, a lakás eladásakor vagy új ingatlan vásárlásakor.

A közjegyző számára problémát jelent leellenőrizni, hogy az eljárás során érvényesült-e vagy sem a gyermek használati joga, mivel nem rendelkezünk a természetes személyek jegyzékével, melynek segítségével utána tudnák nézni, vannak-e gyermekei azoknak a személyeknek, akik ilyen jellegű jogi lépéseket tesznek.

Ilyen esetekben meg kell elégednünk az ügyfél szóbeli kijelentésével, miszerint a gyermek nem rendelkezik a vagyon használati jogával. A szerződésben a felek írásban rögzítik, a gyermeknek vagy a gyermekeknek az elidegenítésre kerülő ingatlant tekintve nincs használati joguk. Ennek alátámasztására a család összetételéről szóló igazolás, a bejelentő lap és a házikönyv szolgál csupán.

A közjegyzői tevékenységet szabályozó okmány 40. pontja értelmében (azt Ukrajna Igazságügyi Minisztériuma 2004. március 3-én 20/5. rendeletében hagyta jóvá) az olyan szerződések megkötése és hitelesítése során, melyben kiskorúak is érintettek, a közjegyző köteles ellenőrizni, az ügyfelek rendelkeznek-e a gyámügyi szervek engedélyével az eljárás lefolytatásához.

A szülők úgyszintén csak a gyámügyi szerv beleegyezésével engedélyezhetik a serdülőkorú gyermekük számára az őket megillető vagyont illetően bármilyen ügylet lebonyolítását.

Az apa és az anya közösen dönt a gyermeket megillető vagyon kezelésének kérdésében. Ha vita merül fel közöttük ezzel kapcsolatban, a végső szót vagy a bíróság, vagy a gyámügyi szerv mondja ki.

Forrás: vynohradiv.info