A kezességvállalásról

„Bátyám nagyobb összegű hitelért fordult a bankhoz, s engem kért meg, hogy legyek a kezese. Mivel a testvéremről van szó, nem utasíthatom el a kérését, s természetesen kezességet vállalok érte. Azonban ismeretségi körömben nem egy olyan esetről tudok, amikor az adós fizetésképtelensége miatt a kezesen csattant az ostor, márpedig nekem is családom van, nem tehetem ki őket annak a veszélynek, hogy akár az utcára is kerülhetnek. Kérem, árulja el, mit tehetek annak érdekében, hogy a minimálisra csökkentsem a kezességgel járó veszélyeket?”

– Magam is azt tapasztalom ügyvédként, hogy az utóbbi időben újra gyakoribbakká váltak a kezességvállalással kapcsolatos problémák, ezért érdemes áttekinteni a témát. Általánosságban elmondható, hogy kisebb lenne a banki hitelezéssel és ezzel összefüggésben a kezességgel kapcsolatos vitás kérdések, perek száma, ha – egyfelől – a pénzintézetek pontosan és közérthetően elmagyaráznák ügyfeleiknek a hitelezéssel és a kezességvállalási szerződések aláírásával járó kockázatokat. A tájékoztatás azonban igen gyakran elmarad, vagy olyan nyakatekert szakszavaktól hemzsegő nyelvezeten történik, hogy azt egyszerű halandó nem értheti meg. Másrészt, több mint két évtizeddel a rendszerváltás után még mindig az a helyzet, hogy az emberek nem olvassák el figyelmesen a szerződéseket, amelyeket aláírnak, nem figyelnek oda a részletekre, s a legtöbbször eszük ágában sincs jogászhoz fordulni, aki megadhatná számukra a szükséges felvilágosítást.

Mármost ami a jogi alapokat illeti, Ukrajna Polgári Törvénykönyvének 553. és 554. paragrafusai úgy fogalmaznak, hogy a kezességvállalási szerződés értelmében a kezes kezességet vállal az adós hitelezője előtt, hogy az előbbi eleget tesz kötelezettségeinek. A kezes ily módon felelősséggel tartozik a hitelezőnek abban az esetben, ha az adós esetleg nem teljesíti kötelezettségeit. Amennyiben tehát az adós mulasztást követ el azon kötelezettségek vonatkozásában, amelyekre a kezességvállalás vonatkozik, az adós és a kezes egyaránt – egyenlő mértékben – adóssokként viselnek ezért felelősséget, hacsak a kezességvállalási szerződés nem állapít meg másodlagos (szubszidiárius) felelősséget a kezes számára. Ilyenkor – hacsak a kezességvállalási szerződés másként nem rendelkezik – a kezesnek a hitelezővel szembeni kötelezettségei azonosak az adóséval, egyaránt értve ezen magát a hitelösszeget, valamint a kamatokat, a késedelmi kamatokat, az esetleges kártérítést.

Vegyük például azt az esetet, hogy János a bankban hitelt vett fel, István pedig kezességet vállalt a bank felé, hogy János valóban időben visszafizeti a kölcsönt. Azonban úgy alakult, hogy János elveszítette a munkáját, s ennek következtében többé nem volt módja törleszteni a kölcsön részleteit. Ilyen esetben előfordulhat, hogy amennyiben az adós nem fizeti a kölcsön részleteit, a kamatokat, illetve nem törleszt időben, a bank a bírósághoz fordul. A hitelező pénzintézet ebben a helyzetben nemcsak magától az adóstól követelheti a pénze visszafizetését, aki a kölcsönt felvette, hanem attól is, aki azért kezességet vállalt. Vagyis már nem csupán János az adós, hanem István is azzá vált! Sőt, a kezes esetében fennáll a veszély, hogy végül egyedül neki kell majd törlesztenie a teljes adósságot. Előfordul ugyanis – adott esetben akár szándékosság is lehet a dologban –, hogy az adós hivatalosan nem rendelkezik semmilyen tulajdonnal (például mindent az édesanyjára, a feleségére, a gyerekeire „íratott”), következésképp nincs minek a terhére behajtani tőle a követelést.

Tehát maga a kezes ugyan nem vesz fel kölcsönt, de kezességet vállalt azért, aki viszont igen, így ha az adós nem tud fizetni, a bank tőle, a kezestől fogja visszakövetelni a pénzét. Amennyiben pedig a kezes nem tud vagy nem kíván fizetni, viszont rendelkezik hivatalosan a tulajdonát képező ingó vagy ingatlan vagyonnal, ennek a terhére is behajtható az adós tartozása. Vagyis akár a kezes tulajdonát is lefoglalhatják a hitel törlesztése fejében.

Amennyiben a kezes dolgozik, a tartozást a béréből is levonhatják. Ilyenkor a bíróság határozata alapján a fizetése egy részét minden hónapban a törlesztésre fordítják.

Amikor a hitel összege, a kamatok, és a többi járulékos költség elér egy bizonyos határt, a bérből élő könnyen abba a helyzetbe kerülhet, hogy élete végéig fizetnie kell a banknak. Ezért azt javaslom, hogy mielőtt aláírná a kezességvállalási szerződést, kérje ki egy szakember tanácsát a konkrét esetről. Mellesleg önnek ahhoz is joga van ilyenkor, hogy magával vigye a bankba a jogászát vagy ügyvédjét, aki a helyszínen elolvasva a szerződést tájékoztathatja a lehetséges kockázatokról. Hiszen számítania kell arra, hogy a banki szakember tájékoztatása nem mindig objektív, amennyiben az ő célja kiadni a hitelt, az öné pedig az, hogy védje a saját érdekeit, biztosítsa magát minden eshetőségre. Éppen ebben lehet nagy hasznára egy független szakember.

Végül érdemes megjegyezni, hogy vannak esetek, amikor megkísérelhetjük bírósági úton megszűntnek nyilváníttatni a kezességi szerződést. Ezzel megvédhetjük a tulajdonunkat attól, hogy a bank kezére jusson. Ezek azonban egyedi esetek, és ahhoz, hogy tudjuk, hogyan járjunk el az adott helyzetben, célszerű kikérni jogász, ügyvéd vagy más szakember véleményét.