A KMKSZ hitelességet, becsületességet kínál. A KMKSZ alapszervezeti elnökeinek konferenciája
A konferencia hagyományosan Kovács Miklós beszámolójával kezdődött. A KMKSZ elnöke beszédében jelezte: a kárpátaljai magyarság helyzete a közeljövőben nagyban függ majd attól, sikerül-e stabilizálnia helyzetét a jelenlegi ukrajnai hatalomnak mind gazdaságilag, mind politikailag. Mint mondta, az ukrajnai politikának a kárpátaljai magyarságot legközvetlenebbül érintő kérdése az új választási törvény, amelynek elfogadása továbbra is csúszik.
Amennyiben marad a jelenlegi listás választási rendszer, úgy a kárpátaljai magyarság a jövő ősszel esedékes parlamenti választásokon sem tudja elindítani saját jelöltjét, s – mint Kovács Miklós fogalmazott – a küzdelem ismét a fejünk felett zajlik majd le. A KMKSZ-nek azonban fel kell készülnie a vegyes választási rendszer bevezetésére is, jelezte, illetve készen kell állnia arra, hogy amennyiben lesz magyar többségű választási körzet Kárpátalján, úgy a Szövetség elindítsa saját jelöltjét a megmérettetésen. A kárpátaljai magyarság számára az lenne ugyanis a legrosszabb eshetőség, vélte Kovács Miklós, ha szavazataival, kiállásával a kampány során nem tudna felsorakozni a magyar zászló, azaz a magyar ügyet ténylegesen felvállaló képviselőjelölt mögé. A tömbmagyarságot magába foglaló választókörzet létrehozásához nélkülözhetetlen a magyar diplomácia támogatása, mutatott rá a KMKSZ elnöke.
A magyar–magyar kapcsolatokról szólva Kovács Miklós reményének adott hangot, hogy vannak kiaknázatlan lehetőségek az anyaországi támogatási rendszer működésének optimalizálásában. Hozzátette: a KMKSZ kész igénybe venni ehhez minden rendelkezésre álló egyeztetési lehetőséget.
A kárpátaljai magyarságot érintő aktuális ügyekkel összefüggésben a szónok külön kitért az aknaszlatinai sóbánya okozta ökológiai katasztrófa következményeinek felszámolására, valamint a nagymuzsalyi aranybánya újraindításáról keringő hírekre. Mint rámutatott, a két téma közös nevezője, hogy egyesek nyereségvágyát esetleg magyarok szenvedhetik meg. A KMKSZ hazai és nemzetközi színtéren egyaránt fellépett az aknaszlatinai magyarok kitelepítése, illetve a környezetszennyező nagymuzsalyi aranybánya újraindítása ellen, s bár ezek az ügyek még nem zárultak le, e fellépésnek köszönhetően egyelőre sikerült megakadályozni, hogy a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő döntések szülessenek – mondta Kovács Miklós. A KMKSZ-nek ugyanakkor továbbra is készen kell állnia arra, hogy kivédje a támadásokat, ez a Szövetség alapvető feladata – hangsúlyozta. „Olyan portékákkal kell jelen lennünk a politikai piacon, mint a becsületesség, az elvszerűség, a szavatartás” – hangsúlyozta a KMKSZ elnöke. A KMKSZ magyar politikai erőként hitelességet, becsületességet, rendet, őszinteséget, egyenességet kínál az embereknek, s mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a szövetség minél jobb kondícióban vágjon neki ezeknek az újból embert és magyarságot próbáló időknek – mondta végezetül Kovács Miklós.
A KMKSZ által a schengeni vízum igényléséhez kiadott felelősségvállalási nyilatkozatok kiállításának menetéről Brenzovics László alelnök számolt be. Mint elhangzott, a KMKSZ adatai szerint a szövetség 2011-ben eddig 11 762 tagjának adott ki ilyen nyilatkozatot, s további 7518-at a történelmi egyházak és civil szervezetek ajánlására (görög katolikus egyház – 3764, római katolikus egyház – 1640, református egyház – 1790, Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség – 252). Mint a napirendi pont vitája során elhangzott, a KMKSZ változatlanul indokoltnak tartja a felelősségvállalási nyilatkozatok kiadásának szigorú rendjét, ami elejét veszi a visszaéléseknek, illetve a jövőben további lépéseket tart indokoltnak annak érdekében, hogy az egyszerűsített vízumhoz jutás lehetőségével elsősorban azok élhessenek Kárpátalján, akik vállalják magyarságukat.
A KMKSZ által bonyolított oktatási-nevelési támogatás folyósításának menetéről beszámolva Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke, a Szövetség által működtetett „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója elmondta, hogy az idei támogatási évben összesen 19 939 pályázatot fogadtak be. Ezek közül 19 504 AB típusút, amelyekből 250-et utasítottak el, illetve 435 C típusú pályázatot, amelyek közül 48 került elutasításra. Mint ismeretes, a támogatási pénzek az OTP Bank közvetítésével jutnak el a pályázókhoz. Az ehhez szükséges bankkártyák kiadása folyamatban van (a konferencia napjáig 10 144 kártyát adtak ki), s várhatóan december első napjaira végeznek is ezzel a munkával, hangzott el. A támogatást az igénylők több mint a fele már fel is vehette – tájékoztatott Gulácsy Géza. A konferencián elhangzott, a Szövetség kezdeményezni fogja az anyaországi illetékeseknél az ügyintézés rendjének optimalizálását, ami lehetővé tenné a jövőben a támogatások célba juttatásának felgyorsítását. Célszerűnek látnák továbbá a KMKSZ szakemberei, ha a jövőben módosulna az egyes kategóriák támogatásának mértéke. Mint Gulácsy Géza kifejtette, olyan változtatásokat képzelnek el, amelyek lehetővé tennék, hogy a jelenlegi támogatási keretösszeg megtartása mellett a jövőben az eddiginél jelentősebb támogatást kaphassanak azok a szülők, akik a magyar iskola első osztályába íratják gyermeküket, illetve célszerű volna növelni a felsőoktatásban részt vevő magyar diákok támogatását is.
A kapcsolattartási támogatás intézésével összefüggésben elhangzott, az év eddigi részében feldolgozott 15 316 vízumdíj-visszaigénylési kérelemből 15 245-öt ítéltek meg, s 12 360 esetben már át is utalták a támogatás összegét.
Számos kritika hangzott el a konferencián a határon túli magyarság támogatására hivatott Bethlen Gábor Alap működésével kapcsolatban. Mint Gulácsy Géza kifejtette, az alap vezetésének nyár végi átalakítását követően változatlanul a megítélt 74 kárpátaljai kisösszegű pályázat folyósítására várnak.
Az alapszervezeti konferencia résztvevői ezenkívül megvitatták, hogyan halad a KMKSZ tagnyilvántartásának folyamatban lévő rendezése, illetve szóba kerültek az alapszervezetek jogi bejegyzésével kapcsolatos gyakorlati kérdések is.
A konferencia után ülésezett a KMKSZ választmánya. A testület döntött arról, hogy a Szövetség következő közgyűlését 2012. március 31-én tartja, s a fórumra száz tag után delegálhatnak egy küldöttet az alapszervezetek. A jóváhagyott menetrend értelmében az alapszervezeti közgyűlésekre jövő év január 15. és március 9. között kerül sor, majd március 17. és március 25. között bonyolítják a középszintű szervezetek közgyűléseit.
A választmány elfogadta a felelősségvállalási nyilatkozat igényléséhez kitöltendő új, kibővített kérdőív formáját. A 2012. január 1-jétől életbe lépő nyomtatvány újdonsága, hogy rákérdez arra, milyen tannyelvű iskolába járnak az igénylők általános iskolás korú gyermekei.
A választmány tárgyalt a szövetségnek az elkövetkező esztendőre tervezett megyei rendezvényeiről is. Ezzel kapcsolatos újdonság többek között, hogy 2012-től a megyei rendezvények sorába emelkedik várhatóan a mezőgecsei böllérverseny, valamint a csapi gyermeknapi rendezvény is.
Forrás: karpataljalap.net