A KMKSZ középszintű szervezeteinek közgyűlései

Az alapszervezeti közgyűlések befejeztével három régióban is megtartották a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség középszintű szervezeteinek közgyűléseit. Az elmúlt hét végén Nagydobronyban az ungvári, Munkácson a munkácsi, Gyertyánligeten pedig a felső-Tisza-vidéki szervezet küldöttgyűlése zajlott le. A regionális elnökök beszámoltak az elmúlt év során végzett munkáról, az alapszervezetek küldöttei pedig értékelték és minősítették a szervezet tevékenységét. Mindhárom helyszínen jelen volt Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke.

A KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének közgyűlésén, a Nagydobronyi Középiskolában az elmúlt évben elhunyt elnökre, dr. Soós Kálmánra emlékeztek, majd nemzeti himnuszunk eléneklése után Balogh Lívia, a középszintű szervezet elnöke köszöntötte a küldötteket és a megjelent vendégeket, többek között Bacskai József urat, Magyarország ungvári főkonzulját, Kovács Miklóst és Brenzovics Lászlót, a KMKSZ elnökét és alelnökét, Budai Zsuzsannát, a KMKSZ megyei titkárságának vezetőjét, Szilvási Zoltánt, Nagydobrony polgármesterét. Mivel a középszintű szervezetnek 9760 tagja van, 99 küldött vehetett részt a fórumon, akik mindannyian meg is jelentek. A napirend elfogadása után az elnök asszony beszámolt az elmúlt évben elvégzett munkáról. Mindenekelőtt arról, hogy az Ungvári járás 30 alapszervezetében megújították a tagsági kartonokat. Jelentős tagszámcsökkenés volt tapasztalható Bátfán, Botfalván, Csapon, Korláthelmecen és Pallóban. Ugyanakkor jelentősen nőtt a tagság Ungváron, Tiszasalamonban, Nagydobronyban és Kis­dob­ronyban. A legnagyobb három alap­szervezet: Ungvár (1480 tag), Nagydobrony (1420 tag) és Csap (1163 tag). Balogh Lívia ismertette a Tiszasalamoni KMKSZ-alapszervezetnek a falu történelmi nevének visszaállításával kapcsolatos kezdeményezését, amely a helyi polgármester ellenállása miatt elakadt. Ezért a KMKSZ Elnöksége úgy döntött, hogy ügyvéddel támogatja a tiszasalamoni alapszervezetet, amely beadvánnyal fordult az ügyészséghez. A háttérmunkák között fontos és látványos szerepet tölt be a támogató nyilatkozatok kiadása. Az Ungvári járásban 2011-ben 3119-en igényeltek támogató nyilatkozatot, idáig 2012-ben már 443-an. Folytatódott a falunévtábla-akció is: falutáblát állított a Szövetség Bátfán, Gálocson, Pallóban, Ungtarnócon és Sislócon. Új teleházat avattak a tiszaújfalui és a minaji református parókiákon, így az Ungvári járásban összesen tizenkét teleház működik. Balogh Lívia beszámolt a középszintű szervezet és az alapszervezetek rendezvényeiről és a két folyamatban lévő programról. A megyei szervezet pályázott színházi előadásokra és a Kokas Banda fellépéseire, akik a pályázatnak köszönhetően március 16-án Korláthelmecen léptek fel és arattak nagy sikert. Április 14-én Tiszasalamonban lépnek majd színpadra, április 21-én Ungtarnócon, május 5-én pedig Tégláson. Négy színházi előadást is terveznek a közeljövőben az Ungvári járásban: Csapon április 28-án, Nagydobronyban május 4-én, Palágykomorócon május 5-én, Szalókán május 6-án, tart előadást a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulata.

Balogh Lívia gratulált és mielőbbi felgyógyulást kívánt a kórházban lévő id. Gönczy Sándornak, a KMKSZ Eszenyi Alapszervezete elnökének, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa elnökének, akinek a kárpátaljai anyanyelvű oktatás fennmaradása, a fiatal nemzedék magyar identitásának erősítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozott Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke.

Bakura Sándornak, az ellenőrző bizottság elnökének betegsége miatt Balogh Oszkár, a bizottság tagja számolt be a középszintű szervezet pénzügyi helyzetéről, beszámolóját a küldöttek egyhangúlag elfogadták. Mivel Ba­kura Sándor lemondott, helyére a küldöttgyűlés Andrejcsák-Tóth Anettát választotta. A megyei választmány póttagjává Palkó Katalint választották.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke beszédében kiemelte: a KMKSZ-nek megvan az a képessége a kárpátaljai magyarság problémáinak kezelése kapcsán, hogy az anyaország kormányzati szerveihez tud fordulni azok orvoslását illetően, amit a határátlépési szabályok hátrányos megváltoztatásának kezelésével kapcsolatban is bizonyított. „Ez a képességünk korántsem automatikus, és nem százszázalékos hatékonyságú, de működik.” A közelgő parlamenti választások kapcsán Kovács Miklós elmondta: „A kárpátaljai magyarság számára nem létezhet túlélés azokkal a szociológiai mutatókkal, amelyeket a legutóbbi választáskor produkált. Nekünk muszáj ezzel a problémával szembenézni és megpróbálni javítani rajta. Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy az előző két helyhatósági választás eredménye megbénítson minket.”

Brenzovics László alelnök beszámolt a közgyűlésnek egy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által összehívott budapesti értekezletről, ahol az új határátkelési és vámintézkedések kerültek napirendre. A KMKSZ közbenjárásának köszönhetően ezentúl a határátlépésnél, a szúrópróbaszerű ellenőrzéseknél elegendő a magyarigazolvány felmutatása, a támogató nyilatkozatokat nem kell felmutatni. Illetve vissza fogják vonni azt a vámintézkedést, amely értelmében hétnaponta egyszer lehet csak tele tankkal átlépni a határt.

Őr Hidi László, a „Pro agricul­tura Carpatica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány vezetője elmondta, hogy a februárban bejegyzett alapítványt a KMKSZ alapította abból a célból, hogy a kistermelőket, őstermelőket és a családi gazdaságokat tudja helyzetbe hozni.

A középszintű szervezet munkáját megfelelőnek minősítették a küldöttek. Ezután Balogh Lívia elnök, Tarics Zoltán és Szallár Sándor alelnökök születésnapja alkalmából köszöntötték Szigeti-Séra Natáliát, a kisdobronyi alapszervezet elnökét.

A küldöttgyűlés a Szózat eléneklésével zárult.

A KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezete március 17-én tartotta meg soron következő közgyűlését. A küldöttgyűlésre Munkácson, a járási szervezet székházában került sor. A gyűlésen jelen volt Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke is.

A napirendi pontok ismertetését követően Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke a járási szervezet 2011. évi tevékenységét ismertette. Bár a középszintű szervezet az elmúlt évben belpolitikai küzdelmekben nem vett részt, alapszervezeteiben azonban változatlanul tevékeny munka folyt. A járás településein rendben lezajlottak az alapszervezeti gyűlések, befizetésre kerültek a tagdíjak, és befejeződött a tagság újraregisztrációja is, mely összlétszámát tekintve gyakorlatilag nem változott. Megtörtént a szervezet ellenőrzése, illetve újrabejegyzése.

Gulácsy Géza beszédében kiemelte, hogy az elmúlt ciklus egyik legfontosabb tevékenységét a vízumtámogató-nyilatkozatokkal végzett munka képezte. A statisztikai adatok tükréből kiderült, a 2008 augusztusi munkakezdéstől éves rendszerességgel növekedett a szervezet által kiadott vízumajánlások száma: 2011-ben pl. 3468 ajánlást adtak ki.

A KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezete segítséget nyújtott különböző pályázatok összeállításában és elszámolásában is. Nyertes pályázatok által lehetőség nyílt pl. a munkácsi könyvtár ablakcseréire, a szernyei művelődési ház táncruhákra kapott támogatást. Az izsnyétei iskola hangtechnikai eszközöket, a derceni alapszervezet irodabútorokat kapott. Pályázati források által az izsnyétei alapszervezet – a református egyházzal közösen – családi napot szervezhetett, és támogatni tudták a munkácsi „Életet az Éveknek” Nyugdíjaskör nyári nemzetközi találkozóját, valamint nemzetiségi fesztiválon történt fellépését is. Maga a járási szervezet infrastrukturális fejlesztéshez kapott támogatást.

Tavaly szeptemberben a járási szervezet nyertes pályázata révén a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium egykori hegyvidéki kirendeltségi irodájának falán felavatták Egán Ede emléktábláját. Novemberben pedig a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezete a városi alapszervezet közreműködésével felavatta az I. és a II. világháborúban elhunyt katonák nevét tartalmazó emléktáblákat, amelyeket a Pro Patria 1914–1918 emlékoszlopon helyeztek el.

A KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezete képviseltette magát minden nagyobb megyei rendezvényen, mint pl. a tiszaújlaki Turul-ünnepség, a magyar kultúra napja vagy az alapszervezeti elnökök konferenciája. Gulácsy Géza beszédében a járási alapszervezetekben zajló teleházprogramot is érintette, kifejtve, hogy a teleházrendszert átvizsgálva felmérték a technikai eszközök állapotát.

Kovács Miklós elismerését fejezte ki a szervezet aktivistáinak, amiért munkájukkal, azzal hogy ellenállnak a rájuk nehezedő korrupciós nyomásnak, lehetővé teszik az oktatási-nevelési támogatások kiközvetítését, a vízumajánlások kiadását, a kapcsolattartási támogatás folyósítását. Az őszi parlamenti választásokkal kapcsolatban kiemelte: a kárpátaljai magyarság alapvető érdeke, hogy a KMKSZ elvállalja az ezen való megmérettetést.

Fakász Valéria, az ellenőrző bizottság elnöke beszámolt a középszintű szervezet anyagi helyzetéről, beszámolóját a közgyűlés elfogadta. A küldöttek az elmúlt évi munkát kielégítőnek ismerték el.

A jelenlévők Gulácsy Géza kezdeményezésére egyperces néma csenddel emlékeztek meg a barkaszói alapszervezet közelmúltban elhunyt elnökéről, Séra Gyuláról. Az alapszervezet elnöki tisztét azóta Bimba Éva tölti be, akit a közgyűlés egyhangúlag javasolt a megyei választmányba.

A gyűlés a Himnusz eléneklésével zárult.

A KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete ezúttal a Gyertyánligeti Kultúrház nagytermében tartotta közgyűlését, ahol a napirendi pontok ismertetése és jóváhagyása után ifj. Sari József elnök számolt be a középszintű szervezet tevékenységéről az alapszervezetek küldöttei előtt. Elmondta, hogy a tagrevízió után a középszintű szervezetnek jelenleg 6542 tagja van, majd beszámolt a középszintű szervezet rendezvényeiről. A tervekről szólva az alapszervezeti közgyűléseken felmerült, hogy a rahói járási Lonkán tíz magyar katona van az egyik kertben eltemetve, akiknek a sírját rendbe kellene hozni, és értesíteni erről a magyarországi hadisírgondozással foglalkozó hatóságokat. Ez annál is inkább sűrgős lenne, mert még vannak szemtanúk, akik az 1944-es eseményekre emlékeznek. A nagybocskói KMKSZ-alapszervezet emléktáblával szeretne tisztelegni a településük szülötte, Balogh János Széchenyi-díjas zoológus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának emléke előtt. A huszti várban pedig Kölcsey Ferenc már elkészült emléktábláját fogják felavatni a nyáron.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a szórványban élő magyarság jövője az oktatástól függ, de sajnos bajok vannak a szórványmagyarság oktatása körül. Ifj. Sari József kezdeményezte, hogy a KMPSZ-szel közösen össze kell állítani egy megfelelően átgondolt programot és követelményrendszert a különböző iskolatípusok számára. A szórványoktatással a jelenlegi magyar kormány kiemelten szeretne foglalkozni, ami nagy reményekre ad okot e téren.

Beszámolója végén gratulált a magyar állami kitüntetésekkel elismert viski Forgon Lászlónak és az aknaszlatinai Kocserha Jánosnak, illetve a korábbi években kitüntetett felső-Tisza-vidéki magyaroknak, akik sokat tettek a magyar közösségért.

Stók Imre pénztáros ismertette a küldöttekkel a középszintű szervezet pénzügyi helyzetét, beszámolóját a küldöttek egyhangúlag elfogadták.

Kovács Miklós elnök elmondta, hogy az oktatási-nevelési támogatás, a kapcsolattartási támogatás és a támogató nyilatkozatok kiadásának lebonyolításával a KMKSZ a magyar állam meghosszabbított kezeként majdhogynem hivatali funkciókat bonyolít: „…és azt, hogy ezzel a feladattömeggel tisztességesen és jól elboldogulunk, külön is érdemes méltatni, különösen, mert mi egy korrupcióval teljesen átitatott országban élünk” – hangsúlyozta Kovács Miklós. Az októberi parlamenti választásokon való részvétel kapcsán elmondta: „Az elvi döntést meghoztuk, a magyar tömbvidéken mindenképpen részt fogunk venni a választásokon.”

A hozzászólások, kérdések és javaslatok között szóba került az aknaszlatinai kitelepítések ügye, illetve a parlamenti választásokkal kapcsolatos konkrét kérdések és elképzelések. Többen is jelezték, hogy Técső és Visk környékén romlott a földi szórású magyar tévécsatornák és a Kossuth Rádió vételi lehetősége. Kocserha János, Aknaszlatina alpolgármestere elmondta, hogy a Szvoboda megyei szervezete megkereste az Aknaszlatinai Nagyközségi Tanácsot, hogy szeretnének az 1939-es események kapcsán egy megemlékezést tartani Aknaszlatinán. A helyi tanács végrehajtó bizottsága engedélyezte, azzal a feltétellel, hogy ott sem alkotmányellenes, sem államellenes és nemzetiségellenes kijelentések nem hangozhatnak el. De mint kiderült, magyarok, románok, zsidók és oroszok ellen irányuló kijelentéseket hangoztattak a szónokok, és engedély nélkül felállítottak egy emlékkövet is közterületen, melynek eltávolítását a helyi tanács nyilatkozatban fogja kérni. A kitelepítések kapcsán elmondta, hogy az érintettek nem akarnak a településről elmenni, és a község egész lakossága egységesen lépett fel a kitelepítés ellen. Bejelentette, hogy az aknaszlatinai KMKSZ-alapszervezet közgyűlésén arról született döntés, hogy emlékművet állítanak a most befejezett, ezeréves múltra visszatekintő szlatinai sóbányászatnak.

A közgyűlés jóváhagyta a Felső-Tisza-vidék küldötteit a megyei közgyűlésre, majd megfelelőnek minősítette a szervezet munkáját.

Nemzeti himnuszunk eléneklése után a Gyertyánligeti Középiskola magyarul tanuló diákjai hazafias műsorral kedveskedtek a közgyűlés résztvevőinek.

B. Zs.–F. Zs

Kárpátalja