A lengyel és az ukrán államfő közösen emlékezett meg a szovjet NKVD áldozatairól Harkivban
Andrzej Duda lengyel elnök és Petro Porosenko ukrán államfő közösen emlékezett meg szerdán az ukrajnai Harkivban a sztálini Szovjetunió titkosrendőrségének, a Belügyi Népbiztosságnak (NKVD) ott eltemetett lengyel áldozatairól – jelentette a PAP lengyel hírügynökség.
A kelet-ukrajnai városban létesített Totalitarizmus Áldozatainak Temetője 4302 lengyel végső nyughelyének ad otthont, többségüket az ugyancsak kelet-ukrajnai Sztarobilszk (Sztarobelszk) városában működtetett NKVD-s fogolytáborban ölték meg a második világháború kezdetén, köztük van nyolc lengyel tábornok is. A lengyel tiszteket az 1937 és 1938 közötti sztálini terror és tisztogatások további mintegy 2800 halálos áldozatával temették tömegsírokba.
A nap folyamán Duda és Porosenko megvitatják az ukrán területen folytatott lengyel sírfeltárások kérdését. A két ország között ugyanis hónapok óta feszült a viszony, elsősorban a XX. századi történelem egyes epizódjainak eltérő megítélése miatt. Kijev idén áprilisban leállította az ukrajnai lengyel tömegsírok feltárását, miután a délkelet-lengyelországi Hruszowicében lebontották az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) 1994-ben – a lengyel hatóságok szerint törvénytelenül – emelt emlékművét. A lengyel fél többek között az UPA által 1943 nyarán elkövetett, több mint százezer lengyel áldozattal járó volhíniai (Voliny) mészárlás áldozatainak sírjait tárná fel.
Lengyelország szerint az UPA tettei felérnek az etnikai tisztogatással, míg az ukrán nacionalista politikai irányzat szerint a történtek egy kétoldalú konfliktus szimmetrikus következményei voltak.
Az UPA-t és annak politikai szárnyát, az Ukrán Nacionalisták Szervezetét (OUN) az ukrán nacionalisták kizárólag szovjetellenes, Ukrajna függetlenségéért küzdő szervezetekként akarják láttatni, s az ukrán politikai bírálói szerint jelenleg ezeknek az ultranacionalista csoportoknak a rehabilitációja zajlik, méghozzá vélt vagy valós kegyetlenségeik eltussolásával.