A szerednyei váruradalom egykori tartozéka

A középkorban sok erősséget csak úgy tudtak harcrakész állapotban tartani, ha a környékükön elterülő falvakból ún. váruradalmakat szerveztek, s a községek jobbágyait arra kötelezték, hogy munkájukkal hozzájáruljanak az erődítmények karbantartásához, illetve a bennük szolgáló katonák élelmezéséhez. Vidékünk több települése is egy-egy várbirtokhoz tartozott, köztük az Ungvártól 17 kilométerrel délkeletre eső Nagygejőc, mely a szerednyei váruradalom részét képezte.

Egy falu, mely időnként szigetté vált

A folyamrendezési munkálatokig a Latorca egyik ága, valamint az Ung két mellékága vette körül a községet, mely az áradások idején szigetként emelkedett ki a település határát elborító vizek közül, s még száz évvel ezelőtt is hatalmas tölgyerdők övezték a helységet, ám ezekből szinte már semmi sem maradt. A XX. század elején ókori cserépedényeket, tűzhelymaradványokat, a Kr. u. 138-tól 161-ig uralkodó Antoninus Pius római császár idejében vert sestertiusokat (római ezüstpénzeket), valamint hamuval telt urnákat találtak a község mellett, ami arra utal, hogy már az ókorban is település létezhetett Nagygejőc közelében. A faluról először egy 1338-ból származó okiratban olvashatunk, első ismert tulajdonosa Szeretvay Ramacha volt, a XV. században viszont már a Dobó família uralta. A községben vámhely is működött, ezért a falut Vámos Gejőcnek is nevezték. Az újkorban a Kende családból kerültek ki a település földesurai, akik kastélyt építettek a helységben, melyben a szovjetrendszer idején iskolai osztályok is működtek, míg csak fel nem épült az általános iskola jelenlegi otthona, az egykori úri lak pedig ma kihasználatlanul áll, s csendesen romladozik. Hajdan növényritkaságokkal ékes, gyönyörű park övezte a kastélyt, ám mára ennek csak a halvány árnyéka maradt meg.

A hitújítás korszakában a nagygejőci lakosok is református hitre tértek, gyülekezetük 1618-tól a császlóci eklézsia fíliá­jaként működött, 1720-ban viszont már anyaegyházként tesznek róla említést, s ekkor már fatemplommal is rendelkezett, melyet viszont nemsokára semmivé tett a falura törő tűzvész. Második, ugyancsak fából készült szentegyházuk 1789-ben épült fel, ám ez a XIX. század derekán már szűknek bizonyult, ezért elbontották, s 1862 és 1864 között felhúzták ma is álló kőtemplomuk falait. 1807-ben iskolát is építettek, majd 1874-re tető alá került a tanítói lakást is magába foglaló, új egyházi tanintézményük, mely jelenleg gyülekezeti házként működik.

A római katolikus egyházközség a XIX. század végén alakult újjá, 1891-ben iskolát nyitott, melyben helyet kapott a Szent Anna tiszteletére szentelt kápolna is, 1911-ben pedig templomot épített. Ennek védőszentje ugyancsak Szent Anna. A II. világháborúban 24 nagygejőci honvéd esett el. 1944 őszén a szovjet hadsereg 103 férfit deportált, akik közül 14-en életüket vesztették. A községet jelenleg 1062 személy lakja, akik közül 824-en magyarok.

„Hagymások” ivadékai

– Valaha „hagymásokként” emlegették a helybeli lakosokat, mert egykor nagyon sokan foglalkoztak hagymatermesztéssel, ám ma már a krumpli és a káposzta a két fő termékük – mutatja be a megélhetési helyzetet Györke Róbert, a KMKSZ Nagygejőci Alapszervezetének elnöke. – Amikor 2000-ben felszámolták a kolhozt, átlag 2,5 hektárt kaptak a kollektív gazdaság volt tagjai. Két mezőgazdasági kft. is alakult, az Agrostar, valamint a Haladás, s az előbbi sok földet vett bérbe a gazdáktól, ám a bérbeadók közül is egyre többen térnek át az önálló gazdálkodásra. A lakosság kétharmada a mezőgazdaságból él, elég sokan vágtak bele a fóliaházi zöldségtermesztésbe, de az utóbbi időben néhányan kísérleteznek a nagybani földieper-, illetve almatermesztéssel is.

Az Ungvári járásban ebben a községben tartják a legtöbb tehenet, melyek tejét az ungvári piacokon értékesítik. Jó hírük van a nagygejőci sertéseknek, több gazda 10-15 malacot nevel, s jelenleg 600 hrivnya üti a markukat minden egyes kis jószág után. Tavaly, az alacsony felvásárlási árak miatt visszaesett a disznótartás, újabban viszont 12-14 hrivnya helyett már 20 hrivnyás kilogrammonkénti ár mellett tudják élősúlyban értékesíteni a hízókat. Két-három helybeli lakos nagybani virágtermesztéssel foglalkozik, s a megyeközpontban megnyitott üzletükben értékesítik a termékeiket. Elég sokan dolgoznak az ungvári Jabil, valamint a Jadzaki vállalatnál, egyesek pedig Paluska Miklós minaji pékségében, illetve a megyeszékhely kenyérsütödéiben helyezkedtek el. A romákra is jellemző, hogy a közeli gyárakban, vagy a moszkvai, kijevi építkezéseken keresik meg a kenyerüket, a magyar lakosok ellenben sem az ukrán, sem az orosz fővárosban nem vállalnak munkát. 12 farmer is él a településen, egyikük Béres István.

Farmergazdaság két traktorral

– Az 1990-es évek elején indítottam be a Forrás farmergazdaságomat, s a hat hektár szántóm mellett több mint másfél hektár háztájival is rendelkezem – indítja beszélgetésünket Béres István gazda. – Ungváron, a piacon értékesítem a krumplit, a tengerit, valamint a téli káposztát, de az utóbbit a környező falvakban is el tudom adni, ha nincs belőle túltermelés. 1999 óta építettem három fóliaházat, melyek összterülete 600 négyzetméter, de nem fűtöm őket, mert a primőröket nem tudnám olyan jó árban értékesíteni, ami a fűtésre fordított összegek mellett nyereséget biztosítana. A retket a hágókon túlról érkező felvásárlóknak, illetve az ungvári ún. „zöld piacon” adom el, az uborkát és a paradicsomot viszont kizárólag a viszonteladók vásárolják fel. Az utóbbi zöldségeket nem éri meg beszállítani a megyeközpontba, mert bár ott magasabb lenne az áruk, nem tudok elegendő mennyiséget eladni belőlük. Uborkából, paradicsomból túltermelés van, ráadásul külföldi termékek is nagy számban jelentek meg a piacon, ahogy a krumpli értékesítését is megnehezíti, hogy sok burgonyát szállítanak be Voliny megyéből.

A gépparkot egy 1976-ban, illetve egy 1981-ben gyártott JuMZ traktor alkotja, melyek „hajlott koruk” miatt évente – felváltva – nagyjavításon esnek át, de évközben is gyakorta ki kell cserélni több alkatrészüket. Az utóbbiakat a közeli Kincsesen, valamint Beregszászban vásárolja meg, mert a Vérke-parti városban alacsonyabb áron tudja beszerezni azokat, s bár korántsem biztos, hogy az olcsóbb jobb, mint a drágább, de a zsebéhez kell igazítani, hol vegye meg az alkotóelemeket.

A tettektől a tervekig

– Alapszervezetünk 1989. december 26-án alakult meg, s jelenleg 272 tagot számlál – tájékoztat Györke Róbert. – Még megalakulásunk évében kopjafát, 1991. október 31-én pedig – az elsők között – márvány emlékművet emeltünk a temetőben a II. világháborúban, valamint a sztálini lágerekben elpusztult falubelijeink tiszteletére, akikről november utolsó vasárnapján emlékezünk meg. Március 15-ét is megünnepeljük, október 6-án pedig fejet hajtunk az aradi vértanúk előtt. Az előző összehívású Ungvári Járási Tanács „KMKSZ”–UMP-s frakciója – melynek én is a tagja voltam – támogatásával nagyban hozzájárult a Nagygejőci Általános Iskola étkezdéjének a létrehozásához. Ellátogatunk a tiszaújlaki Turul-ünnepségre, a magyar kultúra napján 20-30 fős csoportot szervezünk a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház ungvári előadásának a megtekintésére. 2010-ben megnyílt a teleházunk, az idén pedig szeretnénk létrehozni egy játszóteret, tervezünk egy kirándulást a vereckei emlékműhöz, továbbá sporteszközöket kívánunk beszerezni a helyi labdarúgócsapat számára.

A végzősök többsége az ungvári szakközépiskolákat választja

– A Nagygejőci Általános Iskolában az idei tanévben 79 diákkal foglalkozik a 17 pedagógusunk egyemeletes otthonunk földszintjén, néhány helyiségben pedig a helyi óvoda működik, jelenleg 25 gyermekkel – magyarázza Vaszko Natália iskolaigazgató. – A végzősök többsége a megyeközpont szakközépiskoláiban folytatja tanulmányait, akik viszont felsőoktatási intézményekben akarnak diplomát szerezni, az Ungvári Kereskedelmi Technikumban, a Munkácsi Állami Egyetem Humán-Pe­da­gó­giai College-ében, valamint a Nagydobronyi Református Líceumban tanulnak tovább. Fizika, magyar nyelv és irodalom, biológia, ukrán nyelv és irodalom, valamint informatika szaktantermet alakítottunk ki, az utóbbiban nyolc korszerű számítógép kapott helyet. A KMPSZ-hez benyújtott pályázatok eredményeként pingpongasztal, kivetítőt, valamint magyar nyelvű szemléltetőeszközöket szereztünk be, tavaly karácsonykor, az első osztályosok tanszercsomagot kaptak a pedagógusszövetségtől. Az idén pedig tornateremmé szeretnénk átalakítani az egyik gazdasági épületünket.

A matematikából, ukrán nyelvből és irodalomból, illetve földrajzból megrendezett járási tanulmányi versenyekről diákjaik minden évben 1-2. helyezettekként térnek haza. Részt vesznek a KMPSZ által szervezett vetélkedőkön, a Terebesi, a Geőce Zoárd, a Zrínyi, illetve a Gordiusz Matematikaversenyen, a Kazinczy szépkiejtési versenyen, az idén pedig egy tanulójuk második helyet szerzett a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny kárpátaljai fordulójában. Fiú futballcsapatuk már többször megnyerte a járási iskolai focitornát, diákjaik nem egyszer elsőkként fejezik be a járási sakkvetélkedőt, s a könnyűatlétikában is szép eredményeket érnek el.

A lelkipásztor is megfogja a munka nehezebbik végét

– 2011 végén 550 főt számlált a Nagygejőci Református Gyülekezet, a múlt évben 10 gyermek született, s 8 hívünk hunyt el – fejti ki Pápai Gábor tiszteletes, a helybeli református lelkész. – A parókiát és a volt egyházi iskolát az egyházközség az 1990-es években visszakapta, de egy számára előnytelen szerződés következtében az utóbbi épület egykori tanítói lakás része 2011 szeptemberéig állami használatban maradt, csak ekkor vehettük a birtokunkba, teljesen leromlott állapotban.

Amikor a lelkipásztor 2010-ben a parókiára költözött, lehetetlen állapotok fogadták, s csupán a következő esztendőben vette kezdetét a paplak, a gyülekezeti házzá átalakítandó hajdani iskola, valamint a templombelső felújítása. A munkálatokat önerőből végzik, s maga a lelkész sem veti meg a fizikai munkát, együtt dolgozik a híveivel. Emellett pályázatokat nyújt be, hogy pénzforrásokat szerezzen az egyházközség számára, de eddig csak két külföldi barátjuk segített a parókia lakhatóbbá tételében, az idén pedig kisebb összeget kaptak egy amerikai gyülekezettől a templom felújítására. Az egyházi épületek nagyjavítása máig sem fejeződött be. A templom ékessége egy 1629-ből származó, kívül-belül aranyozott, vert ezüst úrasztali kehely, az 1913-ban Debrecenben épített orgonájuk viszont mintegy tíz éve elhallgatott, működőképessé tétele pedig nagyon költséges lenne, ezért még nem tudták megjavíttatni.

A hitoktatást a lelkész és hitvese, Pápai Erika végzi, jelenleg 60 gyermeket tanítanak. A hétköznapi, a vasárnapi és a gyermekistentisztelet mellett működik az Örömhír klubjuk, a házaspáros körük, tavaly megalakult a férfi énekkaruk. Felnőtt konfirmációs, illetve ifjúsági foglalkozásokat, egyházi munkatárs-, valamint presbiterképző tanfolyamokat tartanak. 2010-ben bekapcsolódtak az egyházkerület árvaházakat támogató programjába, tavaly pedig maguk is kisebb ajándékokkal tették szebbé a perecsenyi, a szolyvai és a beregszentmiklósi gyermekotthonok kis lakóinak az életét.

Tornatermet akartak csinálni a templomból

– 143 lélek alkotja a Nagy­gejőci Római Katolikus Egyházközséget, tavaly két keresztelőre és három temetésre került sor, két vallástanárunk, Béres Andrea és Papp-Doktor Angéla pedig az idei tanévben 14 gyermekkel foglalkozik – mutatja be a gyülekezetet Molnár Zsuzsanna pénztáros. – 1962-ben a szovjethatalom elvette a templomunkat, iskolai tornatermet akartak kialakítani benne, de végül semmi sem lett a dologból. 1990-ben visszakaptuk, kívül-belül felújítottuk, akárcsak tavaly az oltárt. Az idén, húsvét után pedig szeretnénk átfedni a szentegyházat. A plébániánkat viszont még az 1970-es években lebontották. Papp Sándor császlóci plébános jár ki hozzánk, hetente kétszer, megtartani a hétköznapi és a vasárnapi misét.

Reméljük, hogy a közeljövőben mindkét egyházközség sikeresen befejezi, illetve elvégzi a szükséges munkálatokat, hogy még jobban eleget tudjanak tenni közösségépítő feladatuknak.

Lajos Mihály

Kárpátalja