Ablak az udvarra

„Szomszédom nemrég lakóépületté alakíttatta át a háza végében álló kamrát. A kamra gyakorlatilag a telkeink határán épült, így az ablaka most egyenesen az udvarunkra néz. Ha kiülünk a teraszra, belelátni a tányérunkba. És ez még nem minden, mert a szomszéd albérlőket, diákokat szándékozik beköltöztetni az épületbe, akik köztudottan isznak, dohányoznak, hajnalig bömböltetik a zenét. Kérem, adjon tanácsot: jogában áll-e ablakot nyitni a szomszédnak az udvaromra, s mit tehetek ellene?”

– A Földkódex (ZKU) 17. fejezetében tárgyalt jószomszédsági elvek lényege, hogy mindenki úgy igyekezzék használni a maga telkét, földrészlegét, hogy azzal a lehető legkevesebb kellemetlenséget okozza a szomszédjainak. Egyaránt zavaró, kényelmetlenséget okozó körülmény lehet az árnyékolás, az átszivárgó füst, a kellemetlen szag, a zaj stb. Nyilvánvaló, hogy nem lehet minden esetben tökéletesen kizárni a zavaró tényezőket a szomszédokkal való napi együttélés során, s az is látható, hogy ebben az esetben nem konkrét normákat állapít meg a törvény a szomszédsági viszonyok rendezésére, hanem általános elveket, ezért önnek végső soron magának kell megoldania a szomszédjával fennálló vitáját a ZKU-ban lefektetett elvek mentén.

A konkrét normák hiányából következik, hogy amennyiben a polgárok nem sértenek meg valamilyen építészeti, területrendezési szabályt vagy egyéb helyi érvényű rendelkezést, az önkormányzati és közigazgatási szerveknek nincs jogbiztosította lehetőségük kikényszeríteni a szomszédsági konfliktus rendezését, annál kevésbé, mivel önhöz hasonlóan a szomszédnak szintén módjában áll az ügy bármely szakaszában a bírósághoz fordulni. Ennek ellenére nem beszélném le arról, hogy írásba foglalt és lehetőség szerint tanúk aláírásával megerősített panaszát eljuttassa az illetékesekhez, akik ezek után a helyszínen kötelesek kivizsgálni a tényállást. Amennyiben a hatóságok beavatkozása nem vezet eredményre, nem marad más hátra, a bírósághoz kell fordulnia, a tárgyaláson azonban így már fel tudja mutatni a helyi hivatalosságok állásfoglalását az ügyben, amely bizonyítja, hogy ön minden lehetséges alkalmat és lehetőséget megragadott a vita rendezésére.

A ZKU 103. paragrafusának 2. része azért a fentieknél valamivel konkrétabban fogalmaz a szomszédok negatív hatású ténykedésének vagy tétlenségének korlátozásáról, amennyiben nem engedélyezi a földterület olyan felhasználását, ami korlátozza a szomszédos földrészleg célirányos használatát. Az ön esetére is alkalmazható ez a norma, hiszen udvara nem használható kikapcsolódásra, zavartalan pihenésre és családi együttlétre, ha a szomszéd jövedelemszerzés céljából átalakított ingatlanából idegenek bámulják a hozzátartozóit a nap 24 órájában. Amennyiben a szomszéd megsérti ezt a törvényi normát, önnek jogában áll tenni ellene, megvédeni a családi békét.

Jogainak – mint arra fentebb már utaltam – elsősorban a bíróságon szerezhet érvényt, mielőtt azonban perre menne, érdemes újra megkísérelni a kérdés békés úton történő rendezését a szomszéddal, mert mindig ez a hatékonyabb és gyorsabb eljárás, amennyiben pedig ezek a kísérletek nem járnak sikerrel, megpróbálkozhat néhány egyéb, a jogszabályok által kínált lehetőséggel. Így például a ZKU 106. paragrafusának 1. része értelmében a földrészleg tulajdonosának jogában áll követelni szomszédjától a szilárd vagy állandó telekhatárok kialakításához való hozzájárulást, méghozzá úgy, hogy ennek a telekhatárnak, avagy kerítésnek a költségeit a két szóban forgó földrészleg tulajdonosa közösen és egyenlő arányban állja, hacsak másként nem állapodtak meg. Magyarán, önnek jogában áll a telekhatáron kerítést emelni, amely akár olyan magas is lehet, hogy eltakarja a szomszéd ablakát.

Gyakran előfordul, hogy a szomszéd egészen a telekhatárra építkezik, azaz nincs lehetőség kerítést állítani anélkül, hogy azzal ne csökkentenénk a saját telkünk területét. Ilyenkor függönyként a kényelmetlen ablak elé egy sűrű szőlőlugas is megteszi, esetleg a lugasra rögzített műanyag vagy fémlap, amely megszünteti a szomszéd rálátását az udvarra.

Ez az eljárás teljességgel törvényes, csak arra érdemes vigyázni, nehogy a kerítés elfogja a fényt az ablaktól, ellenkező esetben a szomszéd is úgy érezheti, hogy jogában áll a bírósághoz fordulni földrészlege szabad használatának korlátozása miatt.