Átnevezte az ukrán parlament Kirovohrad városát

A szovjet múlttal való szakítás, azaz a dekommunizáció jegyében újabb megyeszékhelyet keresztelt át csütörtökön az ukrán parlament, ezúttal az ország középső részében fekvő Kirovohrad kapott új nevet, amelyet ezentúl Kropivnickijnek fognak hívni.

A határozatot Andrij Parubij házelnök már alá is írta, amivel a döntés azonnal hatályba lépett.

A parlament elnöke sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy „egy ősi ukrán kozák település nem viselhet sem birodalmi, sem szovjet nevet”. Elmondta, hogy eddig már 1012 települést és járást kereszteltek át Ukrajnában, csütörtökön pedig 10 továbbit, egyeztetve az ott élő lakosokkal.

A mai Kirovohrad megye területén született, 1840-1910 között élt Marko Kropivnickij ukrán írót, színészt és dramaturgot tartják az ukrán színház egyik megteremtőjének.

A várost korábban Jeliszavetgradnak nevezték, 1924-ben átkeresztelték Zinovjevszkre, majd 1934-ben Kirovére. A Kirovohrad nevet 1939-ben kapta Szergej Kirov szovjet kommunista vezető tiszteletére. Az Össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt leningrádi (mai nevén Szentpétervár) szervezetének főtitkára volt, 1934-ben egy merénylő agyonlőtte. Meggyilkolása tömeges politikai tisztogatások ürügyévé vált a Sztálin vezette Szovjetunióban.

Májusban a parlament a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk városát nevezte át Dnyipróra. Ez volt az első megyeszékhely Ukrajnában, amely új nevet kapott a kommunista múlttal való szakítás jegyében. Ukrajnában tavaly áprilisban született meg az úgynevezett dekommunizációs törvény, amely egyebek mellett betiltotta a kommunista és a náci propagandát, valamint a két totalitárius rendszer jelképeinek használatát, továbbá előírta a települések, utcák, közterek átkeresztelését és a kommunista vezéralakok köztéri szobrainak eltávolítását.