Áttekintés egy évszázadról
A XVI. és a XX. század volt a magyarság két legnehezebb évszázada. Az előbbiben a török hódítás következményeként hazánk három részre szakadt (a Habsburg-irányítás alatti ún. Királyi Magyarországra, az oszmán-vazallus, de belügyeiben önálló Erdélyi Fejedelemségre, valamint a török hódoltsági területre), és elveszítette középhatalmi státuszát, a múlt században pedig Trianonban darabjaira törték a történelmi Magyarországot. Ám a múlt sebeit a jövő kedvező politikai változásainak kihasználásával be lehet gyógyítani…
Június 18-án – A mi XX. századunk aktuális évfordulók kapcsán – címmel Horkay Sámuel, a Kárpátaljai Magyar Idegenvezetők Munkaközösségének elnöke, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének tiszteletbeli elnöke a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete és Városi Alapszervezete székházában történelmi áttekintést adott a múlt század magyar, illetve azon belül kárpátaljai vonatkozású eseményeiről. Az előadás felvezetéseként Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Marinka Viktor beregszászi magyar konzult, ifj. Sari Józsefet, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnökét és Várföldy Tamást, az érdi Egymásért Alapítvány elnökét.
A bevezetőt követően Horkay Sámuel szólt az I. világháború száz évvel ezelőtti kitöréséről, kiemelve, hogy a háború kirobbanását megelőző végzetes bécsi koronatanácson a legtovább Tisza István magyar miniszterelnök állt ki a Szerbiához intézett hadüzenet ellen. Kitért a világháborús összeomlásra, valamint a ma Kárpátaljának nevezett terület eseményeire, ahol – mint kifejtette – az 1910-es népszámlálás adatai szerint még a lakosság több mint 30 százaléka magyar volt, a 2001-es népszámlálás szerint viszont már csak az itt élő lakosok 12,5 százaléka magyar. Horkay Sámuel szólt a terület Csehszlovákiához való csatolásának körülményeiről, valamint a két világháború közötti ruszin politika három irányzatáról: a csehszlovák állam segítségét élvező ukránofilokról, a velük is szembenálló nagyorosz irányvonalról, valamint a Magyarország által támogatott autonómistákról.
Ismertette az 1938–1939-es helyzetet, az 1938 őszi első bécsi döntést, mely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék déli, illetve Kárpátalja délnyugati sávját, s kitért a Podkarpatszka Ruszt vezető Avgusztin Volosin és a hitleri Németország jó kapcsolataira. Mint elmondta, Huszton, a Volosin-kormányzat székhelyén német konzulátus működött. Az előadó ezt követően rátért Kárpátalja északkeleti részének Magyarország általi visszafoglalására és az azt követő magyar–szlovák határháborúra (az önállóvá és fasiszta bábállammá lett Szlovákia miniszterelnökének, Jozef Tisónak ugyancsak jó kapcsolatai voltak Hitlerrel), melyben a magyar előrenyomulást végül német nyomásra állították le, de így is sikerült ruszin lakosságú területeket lekapcsolni Szlovákiától.
A II. világháború kitörése kapcsán az előadó bőven szólt a háború kirobbantása előtt megkötött német–szovjet megnemtámadási szerződésről és annak titkos záradékáról, mely alapján a két diktatórikus hatalom felosztotta többek között Lengyelországot, s rávilágított, hogy a szeptember 1-jén megindított német, valamint a szeptember 17-i – hadüzenet nélküli – szovjet támadással, bizony, a hitleri Harmadik Birodalom és a sztálini Szovjetunió együtt robbantották ki a II. világháborút…
Ezt követően Horkay Sámuel részletesen ismertette Kárpátalja Szovjetunióhoz való csatolását, szót ejtve az 1944-es munkácsi kongresszusról, melynek küldöttei szovjet gépfegyverek árnyékában döntöttek vidékünknek a Szovjetunióhoz való csatolásáról…
Számunkra tehát sok csapást hozott a XX. század. Ám jelenleg Magyarországon ismét nemzeti kormány van hatalmon, a nemzeti erők 2010 után az idei parlamenti választásokon is kétharmados győzelmet arattak, s az Európai Parlamentnek is van már egy kárpátaljai magyar képviselője. Vannak hát reménysugarak egünkön, s bízzunk benne, hogy gyermekeink és unokáink már egy jobb világban fogják leélni életüket.