Az emberi jogi bizottság javaslata a ruszinokról
Az emberi jogokkal, a nemzeti kisebbségekkel és a nemzetközi viszonyokkal foglalkozó bizottság a parlamentnek javasolja, hogy vesse el az ukrajnai ruszinokról szóló törvényrendelet tervezetét. Erről tudósított a VRU információs osztálya.
A törvényrendeletet tervezetét tartalmazó dokumentum (ikt. sz.: 7242), többek közt azt a javaslatot tartalmazza miszerint: „Ukrajna lakosságának szociális és demográfiai összetételét vizsgálva külön tartsák nyilván azokat a személyeket, akik magukat ruszinoknak vallják”.
A tervezet tartalmazza továbbá azt a javaslatot is, miszerint a kormány és a helyi önkormányzatok dolgozzanak ki olyan intézkedési rendszert, amely eleget tesz a ruszinok mint Ukrajna egyik tősgyökeres lakosságát képező népcsoport etnokultúrális és szociális igényeinek.
A megbeszélés során a bizottság tagjai figyelembe vették a törvényrendelet kidolgozójának azt a gondolatmenetét is, miszerint, ha országunkban nem lesz elismerve a ruszinság, mint különálló nemzet, akkor ez szociális feszültségeket és politikai konfliktusokat eredményezhet.
Mindemellett, a „ruszinok”, mint jogilag létező nemzeti kisebbség elismerésének célja, – a szerző szerint – a történelmi igazságosság, az alkotmányi jogok betartása és a szabadság megvalósulása a Kárpáti régióban lakók jelentős részének körében, valamint a ruszinok etnikai, származási és más jellegzetességeik alapján történő diszkriminációjának elkerülése.
A Bizottság rámutatott arra, hogy Ukrajna Alkotmányában a 92. cikkely első részében lévő 1 és 3. pont az emberi és állampolgári jogokról és szabadságról szól, illetve az emberi és az állampolgári jogok és szabadság garanciájáról, valamint arról, hogy a tősgyökeres népek és nemzeti kisebbségek jogait kizárólag Ukrajna törvényei határozhatják meg.
Ezen kívül a megbeszélésen hangsúlyozták, hogy a „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről” szóló törvény 11 cikkelye tartalmazza az állampolgár azon jogát, miszerint szabadon választhatja és változtathatja nemzeti hovatartozását.
Ezek alapján, – húzták alá a Bizottság tagjai – az etnikai hovatartozás meghatározása minden ukrán állampolgár magánügye.
A bizottsági tanácskozás alatt hangsúlyozták továbbá, hogy ma egyetlen normatív vagy jogi akt sem tartalmazza az Ukrajnában elismert nemzetiségek hivatalos felsorolását.
A bizottság tagjai figyelembe vették Ukrajna Igazságügyi Minisztériumának azt az álláspontját, miszerint „az Európai Tanács nemzeti kisebbségéről szóló Keretegyezményén 1. fejezet 3. cikkely 1. pontja alapján, minden egyénnek, jogában áll szabadon eldönteni, hogy egy adott nemzeti kisebbséghez tartozik-e vagy sem, és e döntése miatt nem kerülhet hátrányos helyzetbe.”
A fentiek alapján Ukrajna hatályos törvényei valamint az általánosan elfogadott szabályok és a nemzetközi jogi normák meghatározzák és elismerik minden egyén számára a nemzeti önmeghatározáshoz való jogát.
A népképviselők aláhúzták továbbá, hogy a 2001-es ukrajnai népszámlálás során illetve annak hivatalos eredményeinek előkészítése során az Állami Statisztikai Bizottság a Rilskij nevét viselő Ukrajnai Népismereti Folklór és Etnológiai Egyetem által kidolgozott nemzetiségek és nyelvek listáját használta fel.
Az említett népszámlálás adatai szerint Kárpátalja lakosai közül 10200-an ruszinnak vallották magukat, és egyetlen válaszadást sem kellett alátámasztani hivatalos okmányokkal, így a nemzeti hovatartozással kapcsolatosakat sem. Ezzel megvalósult Ukrajna Alkotmányának garanciája, miszerint a válaszadók önként dönthették el saját etnikai hovatartozásukat.
A bizottság szerint az állam feladata, hogy támogassa az ukrán nemzet konszolidációját és fejlődését, a történelmi tudatát, a hagyományokat és a kultúráját valamint támogassa valamennyi tősgyökeres nép és nemzeti kisebbség kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzését és fejlődését Ukrajna Alkotmányának 11. cikkelyében meghatározottak szerint.
a zakarpattya.net.ua nyomán