„Az összmagyar érdekeket kell megjelenítenünk…”
Bemutatta múlt pénteken Budapesten a határon túli magyar közösségekből érkező európai parlamenti (EP-) képviselőjelöltjeit a Fidesz–KDNP. Kárpátalját Bocskor Andrea, a beregszászi magyar főiskola tanára képviseli. A pártlista 9., azaz bejutó helyén álló jelöltet a döntés előzményeiről, elképzeléseiről kérdeztük.
– Miként lett beregszásziként a Fidesz–KDNP képviselőjelöltje?
– A Fidesz a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget kérte fel, hogy tegyen javaslatot annak a jelöltnek a személyére, aki az új magyar nemzetpolitika szellemében, a kárpátaljai magyarság képviseletében kerülhetne fel a párt választási listájára. Emlékszem a pillanatra, amikor először nekem szegezték a kérdést, hogy mit szólnék hozzá, ha részt vehetnék az Európai Parlament munkájában. Miután egy nagyon megtisztelő és felelősségteljes megbízatásról van szó, természetesen felmerült bennem a kétely, hogy meg tudok-e felelni ennek a hatalmas kihívásnak. Végül arra jutottam, hogy ha az eddigi munkámat, közéleti tevékenységemet több fórumon is mérlegelve méltónak találtak a feladatra, akkor valószínűleg képes leszek megfelelni az elvárásoknak.
– Itt az ideje, hogy az olvasók is megtudják, ki lehet az első kárpátaljai magyar az európai törvényhozásban!
– Tanulmányaimat a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán, a Rákóczi-főiskola elődjén kezdtem angol–történelem szakon. Ezután elvégeztem az ELTE BTK művelődéstörténeti doktori programját. Disszertációmat az ukrán magyarságképről és a magyar múlt ukrán szemléletű megítéléséről írtam. PHD-fokozatomat 2013-ban Ukrajnában is honosíttattam, azaz megkaptam a történelemtudományok kandidátusa fokozatot egyetemes történelemből. Jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója vagyok, ahol végigjártam a főiskolai szamárlétra minden fokát a tanársegédtől a docensig. Emellett a Lehoczky Tivadar Intézet vezetője vagyok.
– Mit kíván képviselni kárpátaljaiként Brüsszelben?
– Nagyon fontos mérföldköve a magyar nemzetpolitikának, hogy a Fidesz–KDNP úgy döntött, nemzeti listát állít az ez évi választásokon, miáltal olyan európai régiók is képviselve lesznek Brüsszelben, amelyek ma még kívül esnek az Európai Unió határain. Ily módon azon közösségek problémái is megjelenhetnek az európai fórumokon, amelyek eddig az uniós tagság hiányában nem kerültek reflektorfénybe. Talán mondanom sem kell, hogy ez a lehetőség elsősorban Kárpátalja és a Vajdaság, illetve a két Unión kívüli régió magyarsága vonatkozásában bír rendkívüli jelentőséggel.
A határon túli magyar közösségek jelöltjeiként egyrészt a Fidesz–KDNP politikáját, értékeit és álláspontját képviseljük majd Brüsszelben, másrészt azét a régióét, ahonnan érkeztünk. A magam részéről teljes mértékben azonosulni tudok a Fidesz–KDNP által felvállalt keresztény és összmagyar értékekkel. Családanyaként maximálisan egyetértek a családra alapozó társadalomképpel. Magam is úgy gondolom, hogy Európa alappilléreit a hitnek és a családnak kell képeznie. Osztom a magyar kormánypárt nézetét, hogy az EU-ra a nemzetek Európájaként tekint, nem pedig holmi gyarmatbirodalomként. A párt mindenkor szem előtt tartja, hogy képviselőinek az összmagyar érdekeket kell megjeleníteniük és védelmezniük Brüsszelben, miközben politikájában nem enged teret sem a jobb-, sem a baloldali szélsőségeknek. A Fidesz emellett folyamatosan munkálkodik a magyarságkép javításán a világban, ami különösen közel áll hozzám, hiszen az ukrán magyarságkép alakulását kutatva magam is foglalkoztam a témával.
– Mire helyezné a hangsúlyt Kárpátalja, a kárpátaljai magyarság képviseletével összefüggésben?
– Ebben a vonatkozásban mindenekelőtt azokat a kérdéseket helyezem majd előtérbe, amelyeket a KMKSZ már évek óta képvisel és igyekszik megvalósítani. Gondolok itt elsősorban a magyarság nyelvi és kulturális egyenjogúságára, jelenlétünk megerősítésére az állami közigazgatásban, a Tiszamelléki járás megvalósítására, a magyar oktatás gondjainak orvoslására, minőségének javítására. Fontos a magyar kulturális intézmények megerősítése is.
Az Európai Unióval határos Kárpátalja számára emellett kulcsfontosságú a határ menti együttműködés kérdése, az egész határ menti térség jövője. A régió fejlődése, a kárpátaljai magyarság megmaradása szempontjából egyaránt fontos, hogy miként alakulnak például a gazdasági kapcsolatok, sikerül-e továbbfejleszteni az infrastruktúrát, átjárhatóbbá tenni a határokat. Ezek a kérdések nemzetállami keretek között nem, vagy csak lassabban, nehézkesebben oldhatók meg, mintha egységes egészként kezelnénk a térséget, ezért szeretném együttesen megjeleníteni és képviselni a két ország határ menti régióit. Ennek szellemében szeretném például, ha sikerülne folytatni, illetve jelentősen kibővíteni a Magyarország és Ukrajna közötti együttműködést a Keleti Partnerség program keretében, amelynek köszönhetően máris több mint félszáz iskolát és egyéb közintézményt sikerült felújítani Kárpátalján az elmúlt két évben. Ugyancsak ezért volna fontos, ha a minimálisra csökkentenénk az államhatárnak az együttműködést akadályozó hatását, például a határátkelők bővítésével, vagy azáltal, hogy elérjük, nyíljon határátkelő minden olyan helyen, ahol valaha már működött ilyen.
Végül kárpátaljai származású európai parlamenti képviselőként sokat tehetek Ukrajnáért is, az országért, amelyben élünk. Jelenleg Ukrajna számára kulcsfontosságú az euroatlanti integráció, illetve a határok szabad átjárhatóságának, azaz a vízummentességnek a kérdése. Ennek feltétele – és ez a kárpátaljai magyarság érdeke is –, hogy Ukrajna demokratikus jogállammá váljék, ahol a kisebbségek jogait szintén tiszteletben tartják. Mindehhez magyar képviselőként mindenekelőtt azzal járulhatok hozzá, hogy naprakész, objektív információkat juttatok el az európai honatyákhoz az itteni valóságról.
– Mit tart a legfontosabbnak a képviselői munkában?
– A legfontosabb a kapcsolattartás. Bár Brüsszel nagyon messze esik Beregszásztól vagy Ungvártól, közvetlen kapcsolatban szeretnék maradni Kárpátaljával, hogy tájékozódhassak az aktuális eseményekről, problémákról, hogy folyamatosan naprakész legyek minden, a régiót érintő kérdésben, s ezáltal valóban haszna származhasson a térségnek a lehetőségből, hogy a magyar nemzetpolitikának köszönhetően a képviselője ott lehet az Európai Unió parlamentjében.