Az ukrán parlament megszavazta a NATO- és EU-csatlakozás alkotmányba foglalását
A kijevi parlament megszavazta csütörtökön azt az alkotmánymódosítási előterjesztést, amellyel bekerül Ukrajna alaptörvényébe, hogy az az ország az európai uniós és a NATO-tagság elnyerésére törekszik.
Az indítványt 334 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Mivel alkotmánymódosításról volt szó, elfogadásához legalább 300 szavazatra volt szükség.
A Petro Porosenko elnök által benyújtott előterjesztést még tavaly szeptemberben a parlament előzetes normakontrollra elküldte az alkotmánybíróságnak. A taláros testület 2018. november 22-én hozott döntésével nem emelt kifogást a módosítással szemben. Még aznap a parlament előzetesen jóváhagyta a törvényjavaslatot – emlékeztetett az UNIAN ukrán hírügynökség.
Az előterjesztés értelmében az alkotmányban rögzítik, hogy Ukrajna stratégiai célkitűzése a teljes jogú tagság elnyerése az Európai Unióban és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO).
Elemzők szerint a jelenlegi vezetés ily módon akarja kizárni annak lehetőségét, hogy a jövőben egy új kurzus ismét letéríthesse Ukrajnát az euroatlanti integrációs irányról, miként azt Viktor Janukovics korábbi oroszbarát elnök és kormánya tette hivatali idejében.
Ukrajnában március 31-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, ősszel pedig parlamenti választások lesznek.
Porosenko fontosnak tartotta – és ezt nyilvánosan is kimondta -, hogy a parlament még az elnökválasztásig fogadja el ezt az alkotmánymódosítást.
A módosítás nyomán az alkotmány preambulumába bekerül egy olyan kiegészítés, amely rögzíti az ukrán nép európai identitását, valamint az ország európai és euroatlanti irányának visszafordíthatatlanságát.
Módosul az államfő, a kormány és a parlament feladataira vonatkozó három cikkely, kiegészülve a NATO- és EU-tagság megszerzésére irányuló stratégiai célkitűzés elérésével járó kötelezettségekkel.
Az átmeneti intézkedésekről szóló részből törli a módosítás az a pontot, amely szerint az Ukrajna területén lévő katonai támaszpontokon külföldi katonai erők csak olyan nemzetközi megállapodásban foglalt bérleti szerződés alapján tartózkodhatnak ideiglenesen, amelyet a parlament ratifikált.