Az ukránok nem hisznek a fényes jövőben
Az ukránok döntő többsége az ország valamennyi megyéjében érzékeli a feszültséget: a megkérdezettek 92%-a kritikusként vagy feszültként jellemezte a politikai helyzetet – derül ki a Rejting szociológiai csoport felméréséből, amelyet az Ukrajinszka Pravda ismertetett.
A feszültség fokozódásának függvényében hagy alább az emberek körében a bizakodás. A megkérdezettek 59%-a bizonyos abban, hogy az országnak radikális változásokra van szüksége, ugyanakkor csupán 5%-uk hiszi, hogy életük öt éven belül lényegesen jobbra fordul.
A legoptimistábbaknak Ivano-Frankivszk megye lakói bizonyultak, ahol még a lakosság 14%-a reménykedik a fényes jövőben, miközben a többi megyében az optimisták aránya a 10%-ot sem éri el. Általában az ország lakóinak 37%-a eleve nem reménykedik semmilyen változásban, további 18%-nak pedig az a véleménye, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben romlani fog a helyzet.
Ilyen körülmények között nem csoda, ha csupán a lakosság fele szeretné, ha gyermekei is Ukrajnában élnének, miközben minden negyedik lakos európai polgárnak képzeli el őket.
A felmérésből kitűnik, hogy az elmúlt három év során másfélszeresére, 43%-ra nőtt a NATO-tagság támogatóinak aránya az országban. A NATO-tagságot támogató polgárok egyben az Európa Unióba is be szeretnék léptetni az országot. Ugyanakkor kategorikusan ellenzi a belépést mind a két közösségbe Odessza, Donyeck és Harkiv megyék lakóinak döntő többsége.
Ugyancsak egyértelmű összefüggés mutatható ki a lakosság bizonyos rétegeinél a NATO-val szembeni bizalmatlanság és a Szovjetunió iránt érzett nosztalgia között. A szovjetrendszert visszasírók döntően a keleti és déli régiók lakói és az idősebb nemzedékekhez tartoznak. Jelenlétük elsősorban Odessza és Mikolajiv megyékben számottevő.
Az összeállítás szerzői mindazonáltal azt tartják a legnagyobb paradoxonnak, hogy miközben az ország deklaráltan a demokrácia felé vette az irányt, a lakosság 28%-a a „vezér” eljövetelére vár. Ők igennel válaszoltak arra kérdésre, vajon szükség volna-e Ukrajnában diktatúrára, élén egy erőskezű vezetővel.
A felmérést 2017. december 17–28. között készítette a Rejting szociológiai csoport 30 ezer fős mintán.