Beregszászi járási tanácsülés élénk vitákkal

Tíz napirendi ponttal indított a legutóbbi ülésszakán a Beregszászi Járási Tanács. A megszokottnál kevesebbnek tűnő határozati javaslatok ellenére azonban rögtön látható és észlelhető volt, hogy vitákban gazdag napnak néznek elébe a képviselők és a meghívottak.
Rögtön az elején a KMKSZ-frakció vezetői további kérdéseknek a napirendre tűzését javasolták.
Sin József frakcióvezető hozzászólásában elítélte a képviselői állandó bizottságok korábbi elosztásának a módját, melynek „köszönhetően” a KMKSZ-frakció a korábbi koalíciós partnerek (UMDSZ, Régiók Pártja) „demokratizmusának” eredményeképpen egy bizottságban sem kapott elnöki tisztséget, így annak elosztása se nem arányos, se nem igazságos.
Vass Ottó frakcióvezető-helyettes hiányosnak találta a képviselői beadványára kapott választ, így arra szeretett volna konkrét választ kapni, miért nem hajtják végre a nyelvtörvényt egy olyan járásban, hol a magyar regionális nyelvvé lett nyilvánítva, valamint az oktatási szférában a járási tanács júniusi határozata azt külön is előírja.
A vita során a képviselők arra jutottak, hogy a legközelebbi tanácsülésen az állandó bizottságok kérdésében határoznak, és pontot tesznek az ügy végére.
Lengyel Vaszil, a járási oktatási osztály vezetője elmondta, hogy a kétnyelvű bizonyítványok ügyében a megyei oktatási osztály az illetékes.
Az iskolai belső dokumentáció ügyében pedig mint elmondta és leírta, a 2014.08.18-i igazgatói gyűlésen ismertették az intézményvezetőkkel a nyelvtörvény ide vonatkozó passzusait és a fent említett járási tanácsi határozatot.
Ennek ellenére a járás összes oktatási intézményében ukrán nyelven kezdték el vezetni az iskolai dokumentációt.
(Furcsának találjuk a járási tanácsban ülő 8 oktatási vezető (UMDSZ), s köztük az oktatási bizottság elnökének álláspontját, akik megszavazták ugyan az ominózus júniusi határozatot, de a végrehajtásról már megfeledkeztek – a szerk.)
A tanácsülésen más kérdésekben is élénk vita bontakozott ki. Így a képviselők 4 (!) napirendi pontot illetően is úgy döntöttek, hogy azokat újra kell tárgyalni, mert azok határozattervezeteit részrehajlónak és nem megfelelően előkészítettnek találták. Így a bírósági népi ülnökök és esküdtek kérdése, valamint egyes földterületek bérbe adásának feltételei, illetve azok megvitatása a következő tanácsülésre maradtak.