Beregszászi Városi Tanács: „Nem” a magyar gimnázium és a magyar színház támogatására

A Beregszászi Városi Tanács nem járult hozzá a Beregszászi Magyar Gimnázium és a beregszászi magyar színház fenntartásához, és Gajdos István polgármester erre nem is lát lehetőséget – hangzott el a városi tanács január ötödikei ülésén. A helyi magyarság számára fontos kérdésekkel kapcsolatban a városi tanács három KMKSZ-es tagjától érdeklődtünk.

Horkay Sámuel, a KMKSZ beregszászi városi tanácsi képviselőcsoportjának vezetője elmondta: „Beadványokkal fordultunk városunk polgármesteréhez, hogy Beregszász szűkös anyagi lehetőségeihez mérten támogassa a városban működő, két kiemelten fontos magyar intézményünket: a nemzetközi hírűvé vált beregszászi magyar színházat és a diákok eredményei alapján joggal Kárpátalja egyik legkiválóbb magyar iskolájának tartott Beregszászi Magyar Gimnáziumot. A színház névleg a Beregszászi Járási Tanács fenntartásában működött egy évtizeden át, de a járás nem volt képes fenntartani az intézményt. 2009-ben Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ alelnökének, a megyei tanács akkori alelnökének köszönhetően sikerült megyei intézménnyé átminősíttetni a Moszkvában Meyerhold-díjjal (az egyik legjelentősebb európai színházi díjjal) kitüntetett társulatot. Ez Vidnyánszky Attila főrendező és Balázsi József igazgató szerint a korábbi finanszírozás dupláját jelenti, ami azonban még mindig megalázóan kevés egy színház számára. A Beregszászban működő, a város kulturális életét gazdagító európai hírű társulatnak nagy szüksége lenne a városunk akár szerény támogatására is. A Beregszászi Magyar Gimnázium diákjainak pedig a legfrissebb statisztikai adatok szerint 30%-a beregszászi, ami ugyancsak indokolná, hogy a Beregszászi Járási Tanács fenntartásában lévő tanintézményt is támogassa a városi tanács. A KMKSZ-es képviselői beadványokra a polgármester aláírásával, az illetékes főosztály vezetőjétől írásbeli választ kaptunk, amelyben közölték, hogy a színház megyei, a gimnázium pedig járási fenntartású intézmény, emiatt közvetlenül nem lehet támogatni. A jogi háttérrel mi is tisztában voltunk, ezért beadványainkban éppen azt szorgalmaztuk, hogy a város önálló programként vállalja fel e két fontos magyar intézmény támogatását. A polgármester konkrét kérdésemre válaszolva a tanácsülésen kijelentette, hogy a két említett intézmény támogatására nincs lehetőség. Mi viszont úgy látjuk, hogy igenis van a támogatásra jogi lehetőség, mert például az ugyancsak a járási tanács által fenntartott beregszászi kórházat is támogatja a városi tanács – ami egyébként természetes is.”

„Egy harmadik beadvánnyal azért fordultunk a városi tanácshoz, mert módszertanilag elfogadhatatlannak tartottuk az oktatási főosztály által korábban előterjesztett, a magyar iskolák ukránnyelv-oktatásának javítását célzó programot – veti fel a következő problémás kérdést Bocskor László, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke, a Beregszászi Városi Tanács képviselője, az oktatási bizottság tagja. – A magyar iskolák diákjai Beregszászban sem tanulják meg megfelelő szinten az államnyelvet. Mint az köztudott, ennek az az oka, hogy nem megfelelő módszerrel oktatják az ukrán nyelvet.

Az oktatási minisztérium most készíti a nemzetiségi iskolák számára az ukrán nyelv és irodalom oktatását megújító új módszertant, amelyhez illetékesektől javaslatokat várnak és fogadnak el.

Az oktatási bizottság ülésén sikerült módosítanunk az oktatási főosztály által kidolgozott, 16 pontból álló programot. Sikerült átfogalmaztatnunk a programtervezet több pontját: többek között javaslatunkra bekerült a programba, hogy az oktatási minisztérium által készülő új módszertanhoz tegyék meg szakmai javaslatukat a város oktatási főosztályának munkatársai is. Éljenek a lehetőséggel. Kezdeményeztük, hogy vonják be a munkába a váro­sunkban lévő két intézményt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséget, amely mindehhez a tudományos és szakmai hátteret tudja biztosítani.”

„A magyar iskolarendszer minden kárpátaljai magyar közös feladata és felelőssége – fűzi hozzá Orosz Géza, KMKSZ-es városi képviselő, a kommunális bizottság tagja. – Kérdésemre, hogy a város az említett programhoz szükséges összeget tudja-e biztosítani, azt a választ kaptam, hogy költségvetési okok miatt a programok nem lesznek teljes egészükben finanszírozva. A Beregszászi Városi Tanács költségvetése eleve olyan nagyságrendű hiánnyal számol, amelyhez nyugodtan hozzá lehet írni az említett programhoz hiányzó összeget. Sajnos, ezt a kezdeményezésünket sem fogadták el. Ehelyett a polgármester felvetette, hogy a nevezett programot magyarországi pályázatok útján lehetne finanszírozni. Nos, ehhez valóban nem szükséges a beregszászi városvezetés anyagi hozzájárulása… Vagyis végeredményben egy ukrajnai állami feladat finanszírozásának a magyar adófizetők pénzéből kellene megvalósulnia.”

Bocskor László még hozzáteszi: „Itt jegyezném meg, hogy a bizottsági ülésen a bizottság egyik tagja felhívta rá a figyelmünket, hogy a diákok nem az oktatási program miatt nem tudnak megtanulni ukránul, hanem azért, mert a szülők otthon magyar nyelven beszélnek és nem az állam nyelvén. Bár a bizottságnak két UMDSZ-es tagja van, csak én emeltem fel szavamat e soviniszta kijelentés ellen.

Nem világos, hogy miért csak nekünk fontosak ezek az ügyek, UMDSZ-es képviselőtársaink miért nem támogatják a magyarság szempontjából fontos kezdeményezéseinket?”

„Amennyiben nem tudjuk a magyar szülők számára vonzóvá tenni a magyar iskoláinkat, az a magyar közösségünk végét jelenti. Mi ezeket a kérdéseket tartjuk mindennél fontosabbnak, nem azt, hogy ki adja ki a jótállási nyilatkozatokat és ki „osztja” a magyarigazolványokat” – hangsúlyozta Horkay Sámuel beszélgetésünk végén.

Badó Zsolt

Kárpátalja