Beregújfalu: egy 750 éves település

A magyar nyelvterület egyik „végvárának” számít a beregszászi járási Beregújfalu község. Múlt szombaton a településen jeles eseményre került sor: alapításának 750. évfordulóját méltatták falunap keretében.

A falunapi ünnepség eseményeire a sportpályán került sor, ahol Heé Roland, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke köszöntötte a sokadalmat és a vendégeket, köztük Pető Jánost, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának konzulját, valamint Sin Józsefet, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnökét, majd röviden ismertette a település történetét, megemlítve, hogy a községet 750 évvel ezelőtt, 1261-ben alapították, s az első írásos említés is ebből az évből való. A település neve kapcsán elhangzott, hogy Pereknek is hívták egykor, de a történelmi hagyományból leginkább Irtásfalva néven ismert, ezt követően nevezik majd csak Beregújfalunak. Végezetül Heé Roland köszönetet mondott mind a támogatóknak, mind pedig a helyi alapszervezet aktivistáinak, akiknek támogatása és munkája nélkül a falunap nem kerülhetett volna megrendezésre.

Pető János konzul a környék természeti szépségeit emelte ki, szólva arról, hogy ez az adottság az itt élő emberek szorgalmával párosulva komoly lehetőségeket tartogat a település jövője szempontjából.

„A múlt kötelez bennünket” – emelte ki beszédében Sin József, hiszen mint mondta, 750 év telt el az alapítás óta, s ezen évszázadok mögött sok munka, küzdelem áll. „Irtásfalva: ez azt jelenti, hogy lakói valószínűleg rendkívül fáradtságos munkával teremtettek itt otthont, szántókat és szőlőket az egykori ősrengeteg helyén. A beregújfaluiak ma is történelmükre büszke, hagyományaikat megőrző és szorgalmasan dolgozó emberekként ismertek, akik a következő nemzedékek jövőjéért is dolgoznak.” – mondta Sin József, majd néhány, a község kulturális életét bemutató fényképet adott át Heé Rolandnak.

Az ezt követő gazdag kulturális programban elsőként a helyi kultúrcsoport lépett fel (felkészítő Horváth Márta és Baráth Tünde) verses-énekes, magyarságról, megmaradásról, kultúráról szóló műsorával. Őket – Jakab Erika, a KMKSZ nagymuzsalyi alapszervezeti elnökének felkészítésében – a muzsalyi fiatalok követték irodalmi műsorral, valamint modern tánccal. A csapat egyik legifjabb tagja, a népviseletbe öltözött Jakab Dániel az oroszi népmesemondó versenyen őt első helyezéshez segítő mesét mondta el. Több dallal fellépett a guti Peres Dóra, majd őt a mezőgecsei, ticsacsomai és nagyberegi műkedvelők követték.

A színpadtól kissé távolabb izgalmas kispályás focimérkőzés bontakozott ki a Gutról, Tiszacsomáról, Nagymuzsalyból, Beregújfaluból, Kígyósról és Bakosból érkezett futballcsapatok között, melyet végül Kígyós csapata nyert. A háttérben ezalatt több kondérban rotyogott az ízletes bográcsgulyás, melyre az újfalui szakácsok szívélyesen invitálták a vendégeket. Helyi specialitásként sült hal is készült roston, mely mellől nem hiányozhatott a helyi finom bor sem.

Kárpátalja

A falunapot a KMKSZ megyei és járási szervezete, valamint a helyi alapszervezet aktivistái támogatták, a zenei hátteret a Tambura zenekar biztosította.