Betiltotta a kijevi parlament az orosz cári György-szalagot

A kijevi parlament kedden első olvasásban megszavazta azt a jogszabályt, amely a totalitárius jelképek mellett betiltotta – az oroszbarát szakadár mozgalmak jelképévé vált – orosz cári György-szalag nyilvános viselését, készítését, illetve propaganda céljára történő felhasználását.

A 450 fős törvényhozás 238 tagja szavazta meg a büntető törvénykönyv ennek megfelelő módosítását. A döntéshozatalkor 338 képviselő volt jelen az ülésteremben. A 2013-2014-es Majdan-tüntetések nyomán leváltott Viktor Janukovics volt ukrán államfő egykori híveiből álló Ellenzéki Blokk frakciójának egyetlen tagja sem szavazott.

Az indítvány értelmében György-szalag viseléséért, valamint propagandacélokra történő felhasználásáért első alkalommal pénzbírságot szabnak ki, a szabálysértés ismételt elkövetése viszont már akár 15 nap elzárással büntethető.

Anton Herascsenko kormánypárti képviselő a jelkép tilalmát azzal indokolta, hogy a György-szalag már régóta az Ukrajnával szembeni orosz agresszió jelképe. Megjegyezte, hogy a törvény nem tiltja a György-szalag múzeumi kiállítását, valamint viselhetik azok a veteránok is, akiknek második világháborús kitüntetésében a fekete-narancsszínű csíkos szalagnak egy darabja is benne van.

Ukrajnában a tömegmegmozdulásokon már eddig is több esetben vettek őrizetbe olyanokat, akik György-szalagot viseltek, ám mindeddig nem volt az ukrán büntető törvénykönyvben olyan paragrafus, amely alapján megbüntethették volna őket.

A György-szalagot elsőként a Janukovics-párti Ukrán Front félkatonai szervezet „népi osztagoknak” nevezett szerveződései használták már a 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetések idején. Az egyesülésbe elsőként a kelet-ukrajnai Harkivból az Oplot (Erőd) nevű ketrecharcosok klubja, majd oroszbarát kozák szervezetek, néhány Afganisztánban szolgált veterán és a krími Orosz Motorosok csoportja állt be. Az Oplot elsőként nyilvánította ki, hogy a kijevi európai integrációt és hatalomváltást követelő tüntetések ellenségei.

Később a György-szalag lett a jelképe a pusztán virtuálisan létező Novorosszijának, azaz Új-Oroszországnak.

Ez az ukrán források szerint Moszkva által generált terv Ukrajna teljes délkeleti részét, az ország területének több mint egyharmadát foglalta volna magába Odessza megyétől Harkivon át egészen Luhanszk megyéig. Erre a területre igyekezett a Kreml a szakadár mozgalmakat kiterjeszteni, ám arra nem volt fogadókészség, csak Donyeck és Luhanszk megyékben, bár mostanra ott is a két megye körülbelül egyharmad területe maradt szakadár ellenőrzés alatt. 2014 májusa és 2015 májusa között a két szakadár köztársaság mint egyesült konföderáció használta magára vonatkoztatva ezt az elnevezést.

Novorosszijának azt a területet nevezték a történelemben, amelyet a 18. században uralkodó II. (Nagy) Katalin orosz cárnő foglalt el a mai Ukrajna délkeleti részén.