Betiltotta a tatár medzsliszt a Krím legfelsőbb bírósága
Szélsőséges szervezetnek minősítette és betiltotta a krími tatárok medzsliszét (korábbi önkormányzati és képviseleti csúcsszervét) a Krím legfelsőbb bírósága kedden.
A tárgyalás idejére a bíróság épületének védelmét megerősítették.
Az orosz igazságügyi minisztérium április 18-án sorolta a szélsőséges társadalmi és vallási szervezetek közé a krími tatár medzsliszt. Néhány nappal korábban Natalja Poklonszkaja krími ügyész felfüggesztette a testület működését, döntését az orosz szövetségi törvények érvényre juttatásának akadályozásával indokolva.
Nariman Dzseljapov, a testület elnökhelyettese a Szimferopolban lefolytatott legfelsőbb bírósági tárgyaláson azzal érvelt, hogy medzslisz nemzetközi szervezet, ezért a krími legfelsőbb bíróság nem illetékes eljárni az ügyében. Hangsúlyozta továbbá, hogy a medzsliszt az orosz jogszabályok szerint nem lehet bejegyeztetni, mert nincs olyan törvény, amely ezt lehetővé tenné.
Natalja Poklonszkaja, az Oroszország által Ukrajnától két éve elcsatolt – az orosz kormány szerint függetlenségét népszavazás által kinyilvánított és az anyaországhoz „visszatért” – félsziget ügyésze szerint a medzslisz bizonyítottan megsértette a szélsőséges tevékenység elleni törvény rendelkezéseit. A tárgyaláson az ügyész kijelentette, hogy a medzslisz tagjai és vezetői „marionettbábuk nagy nyugati bábmesterek kezében”.
A medzslisz a krími ügyészség által összeállított bizonyítékok szerint „destruktív” és „ellenségeskedést szító” tevékenységet fejt ki. Tagjai a dokumentumok értelmében 2014. február 26-án – vagyis a terület státuszáról döntő népszavazást megelőzően – tömeges zavargásokat robbantottak ki a krími parlament előtt. A medzslisz bojkottra szólított fel a krími referendum és a helyi szavazások ellen, és akadályozta ezek lebonyolítását. A szervezet több nacionalista képviselője 2015-ben kulcsszerepet játszott az Ukrajna és a Krím közötti áramvezeték megrongálásában, a félsziget áramellátásának ebből következő leállásában, valamint a Krím elleni élelmiszer-blokádban.
A medzslisz a betiltás előtt elvileg a krími tatárok két és fél évente ülésező „parlamentje”, a kurultáj 250 fős végrehajtó szerve volt. Vele szemben 2014-ben hozták létre a Krím elnevezésű régióközi társadalmi mozgalmat, amely a tavaly decemberben megtartott második kongresszusán kimondta, hogy immár a mozgalom és nem a medzslisz a krími tatárság érdekeinek valós és vitán felül álló képviselője. A testület volt és jelenlegi csúcsvezetőit terroristának bélyegezték.
Refat Csubarov, a medzslisz Ukrajnában élő elnöke, az ukrán parlament tagja, az Aposztrof ukrán hírportálon a testület betiltása előtt egy nappal megjelent interjújában kijelentette: azok közé tartozik, akik kizárják a Krím katonai úton való felszabadítását, szerinte a gazdasági, diplomáciai és katonai eszközöket együttesen kell alkalmazni. Egyebek között a Krím zászlóalj felállításának szükségességéről beszél, ami szerinte pótolhatatlan lesz a „megszállt” félsziget majdani visszavételekor. Elmondta, hogy a krími tatárok képviselői Ukrajna küldöttségének tagjaiként részt vettek az ukrán-török stratégiai partnerségről folytatott tanácskozáson.
Musztafa Dzsemilev, a medzslisz korábbi elnöke a Krím elcsatolása után Ukrajnában a tatárságnak az ukrajnai heroszni járásba történő áttelepítése mellett kezdett el kampányolni.
A medzslisz tevékenységének felfüggesztését a hónap folyamán korábban az Európai Unió elítélte, az amerikai külügyminisztérium pedig a döntés visszavonását sürgette. A Kreml válaszul közölte, hogy az ügyben nem fog az Egyesült Államok ajánlásaira hallgatni.