Bizonytalan, hogy életbe lép-e kedden a tűzszünet

Egyelőre nincs semmi biztosíték arra, hogy kedden valóban életbe lép a tűzszünet Kelet-Ukrajnában.

Petro Porosenko ukrán elnök múlt csütörtökön jelentette be, hogy Kijev állítólag megállapodásra jutott a kelet-ukrajnai szakadárokkal, miszerint december 9-én fegyvernyugvás lép életbe a harcok sújtotta térségben. A szakadárok részéről Andrej Purgin, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság első miniszterelnök-helyettese megerősítette a megállapodás tényét, Igor Plotnyickij, a luhanszki szakadárok vezetője viszont csupán „szóbeli” egyezségnek nevezte azt, kiemelve, hogy nem írtak alá erről semmilyen dokumentumot Kijevvel.

Éppen ezért Porosenko sürgette hétfőn, hogy mihamarabb – lehetőleg már kedden – üljön össze az úgynevezett összekötő csoport, azaz Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői újabb tárgyalásra Minszkben. A szakadárok azonban nem adtak még konkrét választ arra, hogy mikor hajlandóak az újabb tárgyalásra a fehérorosz fővárosban.

Korábban már a szeptember 5-i minszki találkozón állapodtak meg fegyverszünetben a szemben álló felek, ám az azóta sem valósult meg. Kijevi jelentések szerint a szakadárok nem hagytak fel az ukrán katonák állásai és civil célpontok elleni tüzérségi támadásokkal, Oroszországból pedig azóta is többször érkezett utánpótlás a szeparatista erőknek fegyveresek, katonai járművek, fegyverek és lőszerek formájában. Az újabb tűzszüneti megállapodás bejelentése után még inkább felerősödtek a szeparatista támadások Kelet-Ukrajnában. A múlt hét végén megsokszorozódtak az ukrán állások elleni, valamint a lakóterületeket ért szakadár tüzérségi csapások. Megfigyelők szerint ennek oka, hogy a szakadárok állítólag újabb fegyver- és lőszerutánpótlást kaptak Oroszországból, másrészről a tűzszünet esetleges életbe lépése előtt a szeparatisták igyekeznek megerősíteni pozícióikat.

A „frontvonal” egyébként szeptember 5-e óta szinte semmit sem változott. Az ukrán hadsereg – Kijev szerint tartva magát a fegyvernyugvási megállapodáshoz – csupán meglévő állásait védte, és nem foglalt vissza erővel egyetlen települést sem a szakadároktól.

Miután a szeptember 5-én kötött tűzszünet valójában nem lépett életbe, szeptember 20-án újabb tárgyalást tartottak Minszkben. Ekkor egyebek mellett megegyeztek abban, hogy a fegyvernyugvás biztosítása érdekében úgynevezett ütközőzónát hoznak létre a „frontvonal mentén” harminc kilométer széles sávban, ahonnan mindkét fél a középvonaltól 15-15 kilométerre vonja hátrébb a nehézfegyvereit. Arról azonban máig nem állapodtak meg, hol húzódjon a fegyvermentesített övezett, így a nehézfegyverek kivonása sem történt meg. Kiszivárgott értesülések szerint állítólag a nehézfegyverektől mentesített sávnak magában kellene foglalnia a két megyeközpontot, Donyecket és Luhanszkot is. Előzőben a város északi részén lévő nemzetközi repülőteret tartják ellenőrzésük alatt az ukrán fegyveres erők, míg Donyeck többi részét jórészt a szakadárok, de mindennaposak a város különböző kerületeiben folyó tűzharcok. Hasonló a helyzet Luhanszkban is, ahová korábban szintén északi irányból nyomult be az ukrán hadsereg.

Ha kedden végre valóban életbe lép a tűzszünet, az állítólagos egyezség értelmében a következő naptól a szemben álló felek elkezdik a nehézfegyverek kivonását a „frontvonal” menti övezetből, feltéve, ha megállapodnak abban, pontosan hol is húzódjon a fegyvermentesített sáv.