Börtön a borítékért
Az árnyékgazdaság nem jó, a hatalom azonban úgy kezeli a kérdést, mintha kizárólag az volna a probléma, hogy a munkaadók és a munkavállalók makacsul megtagadják az adófizetést, s ezért csak az adminisztratív és adózási fegyelem megszilárdítására tesznek gyakorlati lépéseket – vonják le a következtetést elemzők a kormány által múlt héten bemutatott intézkedési csomag kapcsán. A kormány szerint ráadásul az árnyékgazdaság térnyerésében elsősorban a kis- és középvállalkozók lehetnek a ludasok, hiszen például a minimálbér garantálását célzó intézkedések várható hatásáról azt olvashatjuk a mellékelt indoklásban, hogy azok javítani fogják a dolgozók szociális védelmét, különösen a kis- és középvállalkozók esetében. Ezek szerint a nagyvállalkozókat és oligarchákat eleve nem szándékoznak nagyobb fegyelemre szorítani (mégpedig vagy azért, mert náluk minden törvényesen zajlik, vagy mert úgysem merne senki fellépni ellenük)? – tehetjük fel a kérdést.
Ami a konkrét intézkedéseket illeti, amennyiben például módosítják a munka bérezését szabályozó törvényt, úgy a bérezéssel összefüggő kérdéseket a jövőben ellenőrizhetik majd a nyugdíjalap szervei; az állami munkaügyi felügyelőség; az állami adóhatóság szervei; a pénzügyi hatóságok (csak gyanítható, hogy ezek melyek lehetnek…); a szakszervezetek és a munkavállalók érdekeit képviselő egyéb szervezetek. Mint a Zerkalo Nyegyeli hetilap internetes kiadásának elemzője cikkében ironikusan rámutat, a fenti listából már csak a tűzoltók hiányoznak, pedig őket rendszerint minden hasonló ellenőrzősdibe be szokták vonni.
A munkatörvényköny módosítása következtében az állami munkaügyi felügyelőség valóságos kommandóvá alakulhatna át, hiszen bejuthatna az olyan épületekbe és helyiségekbe, ahol olyan fizikai személyek tartózkodnak, akikkel kapcsolatban megalapozott a gyanú, hogy munkaköri kötelezettségeiket teljesítik ott. Ezenkívül jogukban állna előzetes figyelmeztetés nélkül a nap bármely szakában ellenőrizni a termelési, szolgálati és hivatali helyiségeket; kérdéseket feltenni a munkaadóknak és munkavállalóknak, valamint magyarázatot, jelentést, egyéb anyagokat követelni tőlük. Követelhetnék az újdonsült hatóság munkatársai személyazonosságot igazoló okmányok felmutatását, kisegítő eszközként lehetőségük lenne hang- és képanyag rögzítésére a dolgozók munkavégzésével kapcsolatos kérdések kivizsgálásához. És ez csak egy része a megadni tervezett jogosítványoknak.
Hogy a hatóságok vizsgálódásának tétje és súlya legyen, módosítanák az adminisztratív jogsértési és a büntetőtörvénykönyvet is. Így például az adók és szociális hozzájárulások megfizetése nélkül folyósított bérekért a súlyos bírságok mellett akár öt évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnának. Amennyiben a munkavállaló megtagadná a magyarázatot a vizsgálódó hatóságoktól, 170 hrivnyától 340 hrivnyáig terjedő bírsággal sújthatnák. Ha a munkavállalót nem alkalmazzák hivatalosan, azaz a formaságok elintézése nélkül végez munkát, azért 3400 hrivnyától 8500 hrivnyáig terjedő bírság szabható ki rá, vagy két évig terjedő javítómunkára ítélhetik. Hasonlóan szigorú büntetést helyezne kilátásba a módosított jogszabály a törvénytelen elbocsátás és a munkatörvénykönyv egyéb súlyos megsértése esetére. A szociálpolitikai minisztérium ugyancsak büntetőjogi felelősségre vonást tervez bevezetni az államilag meghatározott havi minimálbérnél vagy minimális órabérnél alacsonyabb fizetésért. Szigorodna az adózás, valamint a különböző illetékek és járulékok teljesítése alóli kibújásért kiszabható bírság is.
A szakértők egy része a korrupció újabb melegágyának kialakulását jósolja a munkát ellenőrző hatóságok jogkörének bővítése és a szabályozás szigorítása nyomán. Mások az Azarov-kabinet legújabb intézkedéseit az IMF szorításában vergődő kormány legújabb tehetségtelen és szűklátókörű pénzbehajtási kísérleteként írják le. Érthető módon a polgárok sem fogadják lelkesen a legújabb reformelképzelésekről szóló híreket. Már csak azért sem lelkesek, mert azt látják, hogy megint a bérből élő kisembert próbálják megsarcolni, míg azokat a korrupt hivatalnokokat, akik a vastag borítékokat kapják nap mint nap, továbbra sem fenyegeti semmi – mutat rá a korrespondent.net jegyzetírója. A realistábbak már annyival is beérnék, ha az általános felháborodás hatására a kormány az ukrán valósághoz igazítaná az elképzeléseit.