Brenzovics László: A kárpátaljai magyarság, Kárpátalja jövője a tét

A kárpátaljai régió, a helyi magyarság hatékony érdekképviselete elképzelhetetlen a választók tudatos és következetes támogatása nélkül – vallja dr. Brenzovics László megyei tanácsi képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, aki a 68. számú, Ungvár központú egyéni választókerületben indul a parlamenti képviselői mandátumért a „KMKSZ” Ukrajnai Magyar Párt színeiben.

– Hogyan fogalmazná meg a parlamenti választások tétjét? Miért fontos, hogy – mint kéri – minden kárpátaljai magyar elmenjen szavazni?

– Röviden azt mondhatjuk, hogy a választás tétje a kárpátaljai magyarság, Kárpátalja jövője, ennek a jövőnek a minősége. Demokráciában egy politikai közösség erejét a választásokon elért eredményeivel tudja megmutatni. A rájuk leadott szavazatok révén léphetnek fel a képviselők hathatósan a választóikért, oly módon befolyásolva a napi döntéséket, hogy azok az adott közösség, esetünkben Kárpátalja, a kárpátaljai magyarság érdekeit szolgálják. Meggyőződésem, hogy az elmúlt önkormányzati választásokon elért viszonylag gyenge eredmény rendkívül negatívan befolyásolta a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítő képességét: odalett az alelnökség a Kárpátaljai Megyei Tanácsban, s a magyarlakta járásokban korábban megszerzett pozíciók is elvesztek, majd utóbb nem hoztak létre magyar többségű egyéni választókerületet a parlamenti választásokra. Holott Kárpátalja lakosságának, a kárpátaljai magyarságnak vannak olyan egyedi, sajátságos érdekei, melyeket egyetlen ukrán országos párt sem képes felvállalni és eredményesen képviselni. Mondjuk ki: hatékony érdekképviseletre csak akkor számíthat a régió, a kárpátaljai magyarság, ha a képviseletét felvállaló helyi, magyar jelöltekre szavaz.

– A Központi Választási Bizottság három választókerületbe szórta szét a kárpátaljai tömbmagyarságot. Van-e esélye a győzelemre ilyen körülmények között a magyarság jelöltjének?

– Meggyőződésem, hogy van. A 68. számú Ungvár központú egyéni választókerületben például, ahol magam is indulok, a magyar szavazók aránya 20 százalék körüli. Rajtam, az egyetlen magyar képviselőjelöltön kívül nyolc ukrán jelölt indul a megmérettetésen, akik erősen megosztják az ukrán szavazókat. A választókerület különlegessége, hogy bár több befolyásos ukrán jelölt is indul, nem kiugróan népszerűek. A közvéleménykutatásokból kiolvasható, hogy egyikük támogatottsága sem haladja meg a 20 százalékot. Amennyiben tehát a magyarság egységesen szavaz, s nagyobb arányban vesz részt a választásokon, mint a nem magyar szavazók, a választás megnyerhető. A feladat tehát viszonylag egyszerű: október 28-án az egyéni listán a magyar párt jelöltjére kell szavazni. Mindannyiunknak. Azoknak a nem magyar kárpátaljai szavazóknak is ezt tanácsolom, akik támogatják Ukrajna európai integrációját, Kárpátalja valódi önkormányzatiságát, a kettős állampolgárságot, a vízummentességet, a szabad munkavállalást.

– Kit tekint a jelöltek közül fő riválisának?

– Legfőbb riválisomnak nem a többi jelöltet, hanem a közönyt, a megfélemlítést, a választási korrupciót, a választási csalást tartom. Sokan azt mondják, nem érdemes elmenni szavazni, mert úgysem változik semmi, úgy is az lesz, amit a hatalom akar. Ezzel nem tudok egyetérteni. Egy biztos: ha nem megyünk el szavazni, akkor valaki más választ helyettünk, a mi érdekeinket, véleményünket nem veszik figyelembe. Aki nem akar foglalkozni a politikával, azzal a politika fog foglalkozni, alakítója helyett csupán elszenvedője lesz sorsának.

– Választási csalástól, korrupciótól tart?

– Igen. Az ukrajnai „hagyományokhoz” hűen a jelenlegi választásokon is bevetik az ún. „adminisztratív erőforrást”, az adminreszurszot. A hatalom mindenben a saját jelöltjének kedvez, folyik az állami alkalmazottak befolyásolása: ha nem ránk szavaztok, akkor lesz majd „nemulass” stb. De ne hagyjuk magunkat megfélemlíteni! Ne feledjük, hogy a választás titkos, és senki nem fog bejönni velünk a szavazófülkébe, ahol kitöltjük a szavazólapot. Mindig döntsünk lelkiismeretünknek, valós érdekeinknek megfelelően!

Az ukrán államot átszövi a korrupció. A korrupció egyik legvisszataszítóbb formája a választók megvásárlása, a választási bizottságok tagjainak befolyásolása. Nem szabad elfelejteni, hogy a szavazatukat eladók újratermelik ezt a korrupciót. Ilyenkor maguk segítik hatalomra kifosztóikat, később mégis panaszkodnak, csodálkoznak, hogy a dolgok sehogyan sem fordulnak jobbra. Erkölcstelen és balga dolog eladni a szavazatunkat, azonban százszor erkölcstelenebb – kihasználva az emberek elesettségét – megszervezni, végrehajtani a szavazatvásárlást. Szégyellje magát, aki magyar ember létére ilyesmire vetemedik, s emlékezzen arra, hogy ebül szerzett jószág ebül vész el.

– Javában tart a kampány. Mivel érvelnek politikai ellenfelei?

– Valamennyi komoly jelölt legfőbb érve velem szemben az, hogy szerinte ő fog győzni, mert én, a magyar jelölt, „sajnos” nem győzhetek, holott ennek semmi alapja nincs. Mind azzal ámít, hogy ebben a helyzetben célszerűbb, ha a magyarok rá szavaznak, mert magyar hangzású neve van, mert a nagyapja az osztrák-magyar hadseregben szolgált, vagy mert az édesanyja tud magyarul, esetleg a nővére Budapesten él. Nem tréfálok, ez az érvelés elhangzik a kampányrendezvényeken, közlik a sajtóban.

A Régiók Pártja a nemrég elfogadott nyelvtörvénnyel kampányol. A nyelvtörvény kétségtelenül üdvözlendő, előremutató, s amennyiben végrehajtanák, nyelvhasználatunkkal kapcsolatos problémáink jelentős része megoldódna. De végrehajtják-e? Vannak jelek, amelyek arra vallanak, hogy a kárpátaljai magyarságra nem kívánják kiterjeszteni a törvény hatályát. Gondoljunk csak a vezető régiós politikusok, Csecsetov, German nyilatkozataira, akik szerint a törvény csak az orosznyelvűekre vonatkozik, a más anyanyelvűek jelentéktelen csoportjaira nem. Ez önmagában is sértő a magyarságra nézve, s nem hallottam, hogy a Régiók Pártja részéről bárki elhatárolódott volna e véleményektől, holott azok tekintélyes személyiségektől származnak. Vajon nem járunk-e majd úgy, mint a kettős állampolgárság kérdésével, melynek megoldása az egyik fő kampánytéma volt magyar vidéken a 2004-es és a 2010-es elnökválasztás idején is. Most Viktor Janukovics az elnök, az őt támogató párt van többségben a parlamentben, s éppen napjainkban, közvetlenül a választások előtt fogadnak el egy olyan törvényt, amely pénzbírsággal büntetné azokat, akik nem jelentik be, hogy felvették egy másik ország állampolgárságát. Akkor hát hogy is van ez?

Az összes többi párt, amely jelöltet indít a 68-as számú választókerületben, nem támogatja sem a nyelvtörvényt, sem a kettős állampolgárságot, sem Kárpátalja önrendelkezését. Nem találok egyetlen észérvet sem, miért kellene egy kárpátaljai, főleg egy magyar választónak ezen jelöltek politikáját támogatnia. Hacsak nem ment el a józan eszünk, hogy azokat juttassuk hatalomra, akik nyíltan ellenünk politizálnak. Különösen érdekes Pál Csucska esete. A kétségtelenül szellemes Csucska megpróbálja egy magyar nyelvű kiadványban „Palira” venni a magyar választókat. A kiadvány hemzseg a helyesírási hibáktól, nyelvezete primitív. Az önmagát Csucska Pálként bemutató Pavlo Csucska azonban elfelejti közölni potenciális magyar választóival, hogy korábban a Batykivscsina, tehát egy olyan párt színeiben nyert mandátumot az Ungvári Városi Tanácsba, amely ellenzi a nyelvtörvényt, s törvénytervezetet nyújtott be az ukrán parlamentben, amely öt év börtönnel sújtaná a kettős állampolgársággal rendelkezőket. Ne erősítsük ezt a vonalat!

– Mit ajánl a választóknak Ön?

– Úgy vélem, sem magamat, sem a KMKSZ-t nem kell bemutatni a választóknak. Szövetségünk megalakulása óta, azaz több, mint két évtizede következetesen képviseli a kárpátaljai magyarság érdekeit. Magam 22 éve vagyok önkormányzati képviselő.

Az elmúlt évtizedekben számos olyan programot, kezdeményezést indítottunk útjára, amelyek a kárpátaljai magyar közösség fennmaradását, épülését, megerősödését szolgálják. Büszke vagyok arra, hogy tagja lehetek annak a magyar érdekvédelmi szervezetnek, amely évekkel ezelőtt útjára indította a kárpótlás ügyét, majd közreműködött többek között a magyarigazolvány-rendszer megvalósításában vagy az oktatási-nevelési támogatás bevezetésében. Büszkeséggel tölt el az is, hogy a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány elnökeként részese lehettem az önálló kárpátaljai magyar felsősoktatási intézmény, a Rákóczi-főiskola létrehozásának.

Idén sikerült elérni, hogy az EU Keleti Partnerség programja keretében Magyarország és Ukrajna egy-egy millió dollárnak megfelelő összeget fordítson kárpátaljai oktatási, kulturális és szociális intézmények felújítására és fejlesztésére. A program első része éppen a napokban ért véget, s eredményeként számos magyar oktatási és kulturális intézményben sikerült felújítani a tetőt, a fűtési rendszert, kicserélni a nyílászárókat, így például az Ungvári Drugeth Gimnáziumban vagy a nagydobronyi óvodában. Kecsegtető tárgyalások folynak arról is, hogy a kiotói klímaegyezmény alapján a melegházhatást okozó gázok kibocsátási kvótáinak magyarországi értékesítéséből származó bevételek révén Kárpátalján energiatakarékossági beruházásokba kezdhessünk. Az ilyen és ehhez hasonló programok megvalósítása a hatékony magyar érdekképviselet eredménye. Ez az érdekképviselet azonban elképzelhetetlen a választók támogatása nélkül. Ezért kérünk most minden kárpátaljai magyart arra, hogy szavazatával erősítse érdekképviseletünk hatékonyságát – segítsenek, hogy segíthessünk.