Büntetőeljárást indítottak Moszkvában Avakov ellen az orosz elnökválasztás akadályozása miatt

A terhelt távollétében büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) kedden Arszen Avakov ukrán belügyminiszter ellen, amiért elrendelte, hogy az ukrán hatóságok akadályozzák meg, hogy az orosz választópolgárok az elnökválasztás napján szabadon bejuthassanak az ukrajnai orosz külképviseleteken működő választókörzetekbe.

Az SZK közleménye szerint Avakov „személyek egy csoportjával előzetes összeesküvés alapján együttműködve” utasította erre a kijevi, a lvivi, az odesszai és a harkivi orosz diplomáciai képviselet őrzését ellátó belügyminisztériumi alkalmazottakat. Avakov rendelete alapján a külképviseletekre csak a diplomatákat engedték be.

Döntését az ukrán belügyminiszter azzal indokolta, hogy Moszkva „hibrid háborút folytat Ukrajna ellen, annektálta a Krímet és megszállta a Donyec-medencét”, és „megengedhetetlennek” nevezte, hogy „szuverén ukrán területen törvénytelen választást rendezzenek”.

Andrej Klimov, az orosz parlamenti felsőháznak az állami szuverenitás védelmével és a külföldi beavatkozás elhárításával foglalkozó ideiglenes bizottságának elnöke a testület keddi ülésén közölte, hogy az orosz elnökválasztási kampányba számos alkalommal próbáltak meg sikertelenül beavatkozni. Tízfajta hatásgyakorlási módozatot sorolt fel.

Ezek között említette a külföldről finanszírozott közvélemény-kutatásokat és – az elutasított Alekszej Navalnijra utalva – a törvény által kizárt jelöltek indulásának „erőltetését”. Sérelmezte, hogy a kampánycsend idején folytatódott a „nyílt propagandának” a nemzeti kisebbségek nyelvén való sugárzása, hogy Ukrajnában 72 ezer orosz állampolgár szavazását „gátolták meg”, a Központi Választási Bizottság szerverei ellen a választás napján kibertámadásokat hajtottak végre, valamint „a választási folyamat aktív részvevői”, így agitátorok és megfigyelők külföldről anyagi támogatást, valamint ingyenes egyéb „szolgáltatásokat” biztosítottak.

Klimov kifogásolta, hogy Nyugaton eleve nem ismerték el a krími és a szevasztopoli választási eredményeket, hogy Vlagyimir Putyin elnök ellen kiterjedt, tiltakozásokra serkentő befeketítési kampány folyt, hogy a sajtón keresztül „tervszerűen” felfújták a sportbotrányokat. Ebben a sorban említette Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai megmérgezésének ügyét.

Klimov az általa beavatkozási kísérleteknek minősített esetekkel kapcsolatos részletes jelentés közzétételét májusra ígérte.

Alekszandr Kljukin, az orosz Központi Választási Bizottság tagja a parlamenti bizottság ülésén közölte, hogy a választás eredményét 18 választókörzetben nyilvánították semmisnek. Hozzátette, hogy további öt-hat körzet eredményét törölhetik még bírósági végzés alapján. Közölte, hogy a szabálysértésen ért választási tisztségviselőket el fogják bocsátani.

Ella Pamfilova, a Központ Választási Bizottság elnöke kedden a Kremlben átnyújtotta Vlagyimir Putyinnak az új mandátumára szóló államfői igazolványát, és gratulált neki a „meggyőző és tiszta győzelméhez”. Putyin köszönetet mondott Pamfilovának „az ország története legátláthatóbb és legtisztább választásának” lebonyolításáért.

A bizottság elnöke az állami VCIOM közvélemény-kutató intézet adataira hivatkozva közölte, hogy az oroszok 88 százaléka hitelesnek tekinti a választások eredményét. A Központ Választási Bizottság által közreadott hivatalos végeredmény szerint Putyin a március 18-án megtartott elnökválasztást a voksok 76,69 százalékával nyerte meg 67,5 százalékos részvétel mellett.