Egy hajdani járási központ a Kaszonyi-hegyek aljában

Nem sokkal a Vérke-parti város elhagyása után, a Beregi-hegyektől nyugatra újabb magaslatok kezdik kísérni utunkat, melyek lágy hullámokat vetve emelkednek ki a környező síkságból. S ha Zápszony mellett elhaladva rátérünk a Beregszász – Nagydobrony – Csap főútvonalba dél felől beletorkolló, a magyar határ felé futó mellékútra, rövid időn belül beérünk a Kaszonyi-hegyek délnyugati lejtőihez simuló, 2754 lelket számláló, 90 százalékban magyarlakta Mezőkaszonyba.

Ahol I. (Szent) László legyőzte a besenyőket

A magyar államalapítás idején még szinte háborítatlan rengeteg borította a földet, ahol jelenleg a falu áll. 1085-ben azonban nomád besenyők törtek be Moldvából a Felső-Tisza-vidékre, majd megindultak Magyarország belseje felé. I. (Szent) László királyunk azonban haddal vonult ellenük, s a mai Mezőkaszony területén döntő vereséget mért rájuk, kiűzve őket a királyságból. A csatateret uraló egyik magaslaton kápolnát emeltek Szent Katalin tiszteletére, hálát adva Istennek a győzelemért. Szent Katalinról pedig Kata asszony dombjának nevezték el a halmot, s a hagyomány szerint az itt megszülető település is a szentről kapta a nevét. Ám Radvánszky Ferenc helybeli református lelkész szerint az egyházközség tulajdonában lévő oklevelek azt bizonyítják, hogy a magyar honfoglalást követően a Kászon nemzetség birtokába került a községet is magába foglaló vidék, s a falut e nemzetségről nevezték el, és még a XIX. századi térképeken is Kászonként van feltüntetve.

A község már az 1241–1242-es tatárjárás előtt népes hely volt, jelentős nagyságú templommal, melyet a XVIII., majd a XIX. században átalakítottak és kibővítettek. A református gyülekezet 1552-ben alakult meg, s övé lett a XII. században épült szentegyház, melynek belső falain még ma is láthatóak a középkori freskótöredékek. Batu kán hadjárata után nyugati telepesekkel népesítették be az elpusztított helységet, melynek lakói később elmagyarosodtak, s több nemesi család is beköltözött a faluba, kúriákat építve ott. A XIV. században szőlőket telepítettek a falu fölé emelkedő lejtőkön. A település hamar híressé vált jóféle borairól, a késő-középkori fejlődés eredményeként pedig a következő évszázad utolsó harmadára mezővárossá vált. 1600-ban iskola létesült a helységben. 1606-ban Bocskai István, Magyarország és Erdély fejedelme egy művészi féldomborművekkel ékes, fedeles ezüst serleget adományozott a református egyházközségnek, ám az első világháborút közvetlenül követő zűrzavaros időkben nyoma veszett a roppant értékes kehelynek. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1703 és 1711 között a Nagyságos Fejedelem két ízben is felkereste a települést, ahol a szívéhez közel álló Eötvös család kúriájában szállt meg. A XVIII. században felépült az újjáalakult római katolikus egyházközség temploma. Az 1800-as évek elejétől évtizedeken át nagyhírű Miklós-napi sertésvásárokat tartottak a helységben, mely nevének Mező- előtagját mezővárosi pozíciója nyomán kapta. Már 1864-ben gyógyszertár nyílt, majd ipartársulat született a városkában, Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásának a központjaként egy 26 faluból álló közigazgatási egység székhelye lett, a XX. század elején pedig a közelében feltárt hőforrásnál kiépült gyógyfürdő (a későbbi szanatórium) is tovább öregbítette hírnevét. A trianoni békediktátum azonban elszakította tőle vonzáskörzete jelentős részét, s járási székhely szerepét is elvesztette. Az I. világháború frontjain húsz, a második világégésben 18 helybeli katona esett el, míg a hírhedt „háromnapi munka” 68 életet követelt. A kommunista rendszer halódásakor, 1989-ben megnyitották a Mezőkaszony–Barabás kishatár-átkelőhelyet, melyet 2003-ban nemzetközi határátkelőhellyé alakítottak át.

A Törley-pezsgő alapanyagától az újonnan kitermesztett, rezisztens szőlőfajtákig

– Bár villamosmérnöknek tanultam, s ebben a szakmában dolgoztam 40 évig, gyermekkorom óta mostanáig hobbiszinten termesztem a szőlőt. Fiatal éveimben egyébről sem hallottam beszélni az idősebb helybeli bácsikat, mint a szőlőről meg a borról, s tőlük sajátítottam el a szőlészkedés, valamint a borászkodás fogásait. Akkor még a gyermekek körében is annyira népszerű volt e gyümölccsel való foglalkozás, hogy abban versenyeztünk, melyikünk tud jobban oltani – magyarázza a 80 éves Petneházy István. – A XIX. század végi filoxérajárvány előtt az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Galíciába, illetve további dél-lengyel területekre szállították az itt kipréselt borokat, majd a vész után új szőlőfajtákkal, elsősorban fehér és vörös bakatorral, szerémi zölddel telepítették be a lejtőket. A csehszlovák érában Kassára, sőt Prágába is eljutottak a mezőkaszonyi borok, az 1938-ban visszatért, de csak 1944-ig tartó magyar világban pedig a Budafoki Állami Gazdaság vásárolta fel „a hegy levét”, mely a híres Törley-pezsgő egyik alapanyaga lett, az itteni savas borokból ugyanis nagyon jó pezsgőt lehetett készíteni. A szovjet korszakban azonban romlásnak indult a szőlészkedés, majd a gorbacsovi „száraztörvény” idején a kolhoz kivágatta a szőlőket, s emléktárgyakat, konkrétan díszgyertyatartókat készítettek a gyümölcs gyökereiből. Jelenleg pedig, sajnos, kevés mezőkaszonyi lakos foglalkozik borászkodással.

Beszélgetőtársam összesen 27 fajta szőlőt termeszt a 25 áras parcelláján, többségében csemegeszőlőt, de borszőlőt is. Az utóbbiak közül kedvencei közé tartozik a királyleányka, a cserszegi fűszeres, a cabernet sauvignon, de újabban szívesen ültet vagy olt bor- és csemegeszőlőként egyaránt felhasználható, nemrég kikísérletezett, a gombabetegségeken kívül a filoxérával szemben is ellenálló orosz–ukrán fajtákat, például gurzufszkij rozovijt, muszkat golodrigit vagy éppen a szinte minden gombás megbetegedéssel szemben rezisztens magyar pölöskei muskotályt. Gyakran részt vesz a beregszászi borfesztiválokon, két ízben aranyérmet nyert, előbb kékfrankos vörösborával, majd 2002-ben az előző évben préselt medina rozéval, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma pedig – mely rendszeresen képviselteti magát a versenyeken – különdíjban részesítette az utóbbi borát, s több ezüst-, illetve bronzérmet is begyűjtött a fesztiválokon.

A megélhetés módjai

– A munkaképes lakosok többsége a Vérke-parti város cégeinél keresi meg a kenyerét – vázolja fel Szimcsera Szilvia KMKSZ-alapszervezeti elnök a megélhetési helyzetet. – A helybeli Bonton Kft. varrodája is túlnyomórészt mezőkaszonyi munkásokat alkalmaz, mintegy 90-et. Három gépkocsijavító kisüzem, több mini-ABC, négy üzemanyagtöltő-állomás, szódavízgyártó műhely, szépségszalon és baromfitelep is van a községben. S míg a Mezőkaszonyi Szanatórium már évek óta nem működik, ma is fogadja látogatóit a helyi szóhasználatban csak sóstóként emlegetett Mezőkaszonyi Gyógyfürdő, melynek termálvize az ízületi betegségek gyógyításában nyújt segítséget.

A kolhoz felbomlásakor 2,7 hektárt mértek ki a volt tagoknak, a gazdák túlnyomó többsége azonban megfelelő felszereltség hiányában bérbe adta a földjét a két helybeli mezőgazdasági kft.-nek, s csak azok művelik meg a parcelláikat – köztük a két farmer –, akik saját erőgépekkel rendelkeznek. Néhány kőműves csapat Ungváron és környékén vállal munkát, még mindig úgy negyven lakos dolgozik a magyarországi építőiparban, s nagyon sokan termesztenek korai kajszibarackot, illetve szilvát, amit többnyire a munkácsi piacra szállítanak be.

„Nagyon fontosnak tartjuk egy új nemesség létrehozását”

– Valamivel több mint 1000 hívő alkotja a Mezőkaszonyi Református Egyházközséget – mutatja be gyülekezetét Radvánszky Ferenc tiszteletes. – Az 1950-es években lebontották mind a régi, kúria jellegű parókiánkat, mind az iskolánkat, így az egyház az 1990-es évek derekán vásárolt egy magánlakást, melyben paplakot rendeztünk be. A másik ingatlanunk kárpótlásaként pedig – a gyülekezeti ház kialakítása végett – megkaptuk az egykori Eötvös-kúriát, mely 1945 után állami kézbe került. Ennek nagyon leromlott az állaga, így az egyházközség töméntelen munkát fektetett, illetve fektet a helyreállításába. Egy részét már használható állapotba hoztuk. Az egyházi rendezvények, köztük a hittanórák mellett (a két vallástanár jelenleg több mint 140 gyermekkel foglalkozik) itt kerül sor az énekkaruk, a színjátszó körük, valamint a tánccsoportjuk próbáira, a cserkészcsapat összejöveteleire. E falak között működik a kézimunkakör, mely rendszeresen tart kiállításokat. Ezek bevételeit jótékonysági célokra, valamint a templom és a gyülekezeti ház évek óta tartó felújítására fordítják. Emellett ukrán és magyar nyelv, továbbá magyar irodalom köröket működtetnek, s itt talált otthonra a filmklubjuk is. Táncházakat is szerveznek, melyek nagyon népszerűek a fiatalok körében. Havonta megjelentetik Kaszonyi horizont c. újságjukat, hogy ápolják a lakosok lokálpatriotizmusát, s bár nem rendszeres jelleggel, de Nemes nemzet est címmel egyfajta nemzetépítő kört is működtetnek, melyen a történelmünkről, az anyanyelvünkről, valamint a helybeli magyarság kibontakozási lehetőségeiről tartanak előadásokat.

– Örök értékek alapján akarjuk szervezni a társadalmat, s nagyon fontosnak tartjuk egy új nemesi réteg nevelését, kialakítását, melynek tagjai ezen örök értékeket testesítik meg – fejti ki végezetül a lelkipásztor.

Barokk templom százéves orgonával

– A római katolikus egyházközség mintegy négyszáz lélekből áll – magyarázza Jaczkó József plébános. – 1942-től 2005-ig Károlyi Lajos atya szolgált a gyülekezetben, aki a plébánia államosítása után vásárolt egy házat, melyet a hívek segítségével állított helyre, s mivel a régi paplakot az ’50-es években lebontották, az egyházközségre hagyományozta a házát. 91 éves korában bekövetkezett halála óta egykori otthona szolgál lakásul a mindenkori plébános számára. A szovjet korszak előtt egyházi iskolával is rendelkeztünk, melyben a kommunista időkben az állami iskola osztályai rendezkedtek be. Az 1990-es évek elején azonban visszakaptuk az épületet, mely addigra elég romos állapotba került, ám a Munkácsi Római Katolikus Püspökség segítségével helyreállítottuk (a munkából természetesen az egyházközség is kivette a részét), s itt alakítottuk ki a gyülekezeti házat, mely helyet biztosít a vallástanórák számára. A hitoktatónk jelenleg húsz-huszonöt gyermekkel foglalkozik az épület falai közt.

A templom máig megőrizte barokk jellegét, tavaly pedig felújították a budapesti Rieger-testvérek által 1902-ben épített orgonát. Hat esztendeje évi rendszerességgel zarándokutakon járják be a magyarországi kegyhelyeket, s ugyancsak évek óta kirándulásokat szerveznek a hittanos csoportok számára. A gyermekek karácsonykor ünnepi műsort, betlehemes játékot mutatnak be a gyülekezeti házban, a karitatív munka jegyében pedig az egyházközség karácsonykor és húsvétkor élelmiszercsomagokat adományoz az idős híveknek.

Középiskola – öt udvaron, nyolc régi épületben

A Mezőkaszonyi Középiskolában jelenleg 32 pedagógus oktatja a tanintézet 283 diákját. Az oktatási intézmény öt udvaron, nyolc régi épületben működik, melyek állaga, sajnos, eléggé leromlott, az alsó osztályok számára építendő, a főépülethez kapcsolódó új iskolaszárnynak pedig még csak a tervdokumentációja készült el. Ennek ellenére jól felszerelt fizika–matematika, ukrán nyelv és irodalom, illetve informatika szaktanteremmel rendelkeznek, s pályázati pénzekből, valamint a jótékonysági estek bevételeiből a közeljövőben szeretnék kialakítani az angol nyelv szaktantermet. A KMPSZ eddig két számítógépet, egy-egy tévékészüléket, CD-lejátszót, valamint könyvcsomagokat adományozott a tanintézetnek.

A diákok elég jó teljesítményt nyújtanak a tanulmányi, illetve a sportversenyeken. Nincs olyan év, hogy ne szereznének első, második vagy harmadik helyezést a járási tanulmányi vetélkedőkön, melyeken az idei tanév első felében 13 tanulójuk ért el dobogós helyet, a 11. osztályos Jánosi György megnyerte a matematika-, valamint az informatikaversenyt, sőt az előző tanévben a megyei informatikaversenyt is. A KMPSZ vetélkedőin ugyancsak helytállnak az iskola tanulói. A Zrínyi Ilona Matematikaversenyen egyéniben és csapatban is mindig az első három helyezett között végeznek, Jánosi György pedig a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen és a Gordiusz Matematikaversenyen is többször felállt már a képzeletbeli dobogó csúcsára. Szép eredményeket könyvelhetnek el a járási iskolák futball- és könnyűatlétikai tornáin, sőt a tizedikes labdarúgóik egy ízben országos bajnokok lettek a saját korosztályukban.

A község óvodáját jelentősen felújították az előző polgármester hivatali időszaka alatt. A járási tanácsban pedig a KMKSZ–UMP színeiben induló Csengeri Jenő képviseli a települést, aki nagy szerepet játszik a helység társadalmi életében.

Az emlékmű felújításra szorul

– A KMKSZ Mezőkaszonyi Alapszervezete is a „hőskorban”, 1989-ben alakult meg, s jelenleg 645 tagot számlál – fejti ki Szimcsera Szilvia. – 1991-ben a község központjában emlékművet állítottunk a sztálini terror áldozatainak a tiszteletére, a történelmi egyházakkal, valamint a középiskolával együtt minden év novemberében fejet hajtunk a Gulagon életüket vesztett falubelijeink előtt, s az oktatási intézménnyel közösen ugyancsak rendszeresen megünnepeljük március 15-ét, illetve megemlékezünk október 6-áról. Részt vettünk, részt veszünk a KMKSZ megyei és középszintű szervezetének a programjaiban, 2010 őszén pedig – a Szövetség falunévtábla-állítási programja jegyében – felavattuk az új, kétnyelvű falunévtáblát. Felújításra szorul viszont az 1944-es emlékművünk, s úgy tervezzük, hogy amint lehet, felújítjuk azt.Ugyancsak terveink közt szerepel a kétnyelvű utcanévtáblák felhelyezése.

LM

Kárpátalja