Ellehetetlenítik a nemzetiségi nyelvű tv- és rádióadókat

A rádiózás után újabb nyelvkvótákról döntött a parlament múlt héten, ezúttal a televíziók műsorában rögzítették az ukrán nyelvű tartalom kötelező arányát. Egy másik határozatukkal a törvényhozók valamennyi ukrajnai iskolát elérhetővé tették a speciális oktatási igényű személyek számára.

Május 23-án megtudhattuk, hogy a Legfelső Tanács ismét módosította az audiovizuális tömegtájékoztatási eszközök működését szabályozó törvényt. A jogszabályra 269 képviselő szavazott igennel, ami az utóbbi hetek kiszámíthatatlan szavazási eredményeit tekintve annak jeleként értelmezhető, hogy a parlamentben megvolt az eltökéltség a törvény módosítására az ukrán nyelv helyzetének megszilárdítása érdekében.

A jogszabály mostantól úgy rendelkezik, hogy az országos tévétársaságok esetében az ukrán nyelvű műsoroknak és játékfilmeknek kell kitölteniük a napi műsoridő legalább 75 százalékát, ezen belül a kijevi idő szerinti 7:00 és 18:00 óra, valamint a 18:00 és 22:00 óra közötti idősávban egyaránt.

A regionális és helyi tévétársaságok esetében a törvény 60%-ban határozza meg az ukrán nyelvű tartalom arányát.
Külön kitér a jogszabály arra, hogy a hírek legalább 75%-ának az államnyelven kell elhangzania mindkét fentebb említett idősávban. A jogalkotó emellett rögzíti, hogy egy műsor akkor minősül ukrán nyelvűnek, ha a bemondók (műsorvezetők) kizárólag ukrán nyelven szólalnak meg benne. Ugyanakkor megengedett a helyszíni tudósítások anyagainak szinkron nélküli felhasználása, amennyiben azokat nem kíséri kommentár vagy szöveges magyarázat. Ugyanez vonatkozik a meghívott vendégek szerepeltetésére is, amennyiben részvételük a műsorban epizodikus jellegű, azaz nem meghatározó vagy rendszeres.

A parlament falain kívül visszafogottabban reagáltak az ukrán nyelv védelmét szolgáló intézkedésre, mint odabent a hazafias érzelmű honatyák. A szakértők egy része úgy vélte, hogy a kvóta kiadásnövelő hatása miatt hátrányosan érinti majd az ukrajnai tévétársaságokat, a nemzetiségek nyelvén sugárzó helyi televíziók esetleges létrehozását és működtetését pedig gyakorlatilag ellehetetleníti az új szabályozás.

A parlament egy másik nagy visszhangot kiváltó határozatával módosította az oktatási törvényt, miáltal lehetővé tette a speciális oktatási igényű személyek hozzáférését az általános középiskolai oktatási intézményekhez. A Petro Porosenko elnök által jegyzett törvénymódosító indítvány kimondja, hogy a speciális oktatási igényű személyeknek, akik állandó jelleggel vagy esetenként segítségre szorulnak az oktatási folyamat során, joguk van az oktatásra valamennyi oktatási intézményben, ezen belül a térítésmentes oktatásra az állami és kommunális fenntartású oktatási intézményekben. Ez a jog a távoktatásra és az egyéni oktatásra is kiterjed.

Irina Lucenko képviselő, az elnök parlamenti megbízottja a törvénytervezet vitája során jelezte, hogy jelenleg Ukrajnában a gyerekek közel 10%-a élhet a törvényi változás nyújtotta lehetőségekkel oktatási igényeinek kielégítése során. Hozzátette, a törvényből következő intézkedések finanszírozása állami, önkormányzati és egyéb, jogszabályok által nem tiltott forrásokból történik majd.

A speciális oktatási igényű személyeknek biztosítják az oktatást a számukra legmegfelelőbb nyelveken, módszerekkel és érintkezési módokon, így például jelbeszéddel vagy Braille-írással is. Szabályozza a törvény a speciális oktatási igényű személyek hozzáférését a pszichológiai és pedagógiai, illetve korrekciós és fejlesztő támogatásokhoz speciális vagy inkluzív csoportok keretében. A jogalkotók a speciális oktatási igényű személyeknek az oktatási intézményekbe történő eljuttatására is gondoltak a kerekes székben közlekedők szállítására alkalmassá tett iskolabuszok révén.

A középiskolai végzettség megszerzésére a tervek szerint esti iskolákat is létrehozhatnak az általános középiskolai oktatási intézményekben a speciális oktatási igényű személyek számára, továbbá a levelező és a távoktatás beindítása ugyancsak szerepel a lehetőségek között.

Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy bizonyos ellentmondás tapasztalható Petro Porosenko elnök hozzáállásában a témához, amennyiben egyfelől kezdeményezte a jelenlegi oktatási törvény módosítását, másfelől sürgeti a parlamentet, hogy mielőbb fogadja el az új oktatási törvényt, amely viszont felülírná a jelenlegi jogszabályt. Igaz, az új oktatási törvény részletesen foglalkozik a speciális oktatási igényűek szükségleteivel – mutatnak rá. Az Ukrajinszka Pravda szemleírói úgy vélik, az elnöknek ez a magatartása vagy annak a jele, hogy az államfő nem számít az új oktatási törvény elfogadására a közeljövőben, vagy csupán nyilvánosan kívánta támogatni felesége csapatának törekvéseit, akik egy ideje már az inkluzív oktatás ügyének előremozdításán fáradoznak.
Egyébként Volodimir Szpi­va­kovszkij, a tudományos és oktatási parlamenti bizottság helyettes vezetője a törvénytervezet vitája során reményének adott hangot, hogy az új oktatási törvény tervezete még júliusban a Legfelső Tanács elé kerül második olvasatban.

ntk