Elmaradt gesztus a nyelvtörvény kapcsán

Beregszász és a Beregszászi járás után múlt pénteken az Ungvári Járási Tanács is napirendjére tűzte a nyáron elfogadott új nyelvtörvény egyes, a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezéseinek helyi alkalmazását. Az e tárgyban elfogadott határozatból ugyanakkor kimaradt a magyar nyelv regionális státuszának elismerésére vonatkozó rész.

Szallár Sándor, az önkormányzat KMKSZ-frakciójának vezetője lapunknak elmondta, gesztusértékű lett volna, ha a határozat szövegének elfogadott változatában is benne maradt volna az a rész, amely kimondja, hogy a magyar nyelv regionális státusszal bír az Ungvári járás területén. A dokumentumot egyébként egy ellenszavazat és két tartózkodás mellett fogadta el a 33 százalékban magyarlakta régió tanácsa.

A határozat kimondja egyebek mellett, hogy az Ungvári Járási Állami Adminisztráció közoktatási és nemzetiségi osztályának programot kell kidolgoznia a magyarnak mint regionális nyelvnek a fejlesztésére, használatára és védelmére, figyelembe véve a járási tanács állandó bizottságainak és a járási állami adminisztráció alegységeinek javaslatait.

A továbbiakban – mint Szallár Sándor rámutatott – javarészt olyan intézkedéseket tartalmaz a dokumentum, amelyek a magyarság már meglévő jogait erősítik meg, vagy az elmúlt években elvesztetteket „élesztik újjá”. Így például két pontba szedve kimondatik, hogy a tanács határozatait közzé kell tenni az ukránul és magyarul megjelenő járási kommunális lapban államnyelven és magyarul – ahogyan az jelenleg is történik.

A határozat negyedik pontja rögzíti: az Ungvári járás állami és önkormányzati vezetői a hivatali állások betöltésénél vegyék figyelembe a „látogatóknak regionális nyelven nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó állami garanciát”. A dokumentum nem teszi kötelezővé, de javasolja a helyi önkormányzatoknak, hogy ahol a nyelvtörvény által megállapított arányban (10%) élnek kisebbségiek, ott az állami és önkormányzati hivatalokra kerüljenek fel magyar nyelvű táblák is, illetve magyarul is tüntessék fel a régió- és településneveket, az utcák, terek nevét – amint erre eddig is lehetőség volt. Újdonság, hogy a határozat lehetővé teszi a vasútállomások nevének magyar nyelven való feltüntetését, bár az idősebb helybéliek emlékeztetnek, hogy a Szovjetunió idején ez is bevett gyakorlatnak számított.

Szallár Sándor ugyanakkor előrelépésnek minősítette, hogy a járásnak azokon a településein, ahol a magyarság aránya meghaladja a 10 százalékot, a jövőben kétnyelvűek lehetnek a hivatali pecsétek, a bélyegzők és az űrlapok, illetve két nyelven nyomtathatják a szavazólapokat, s az egyéb választási dokumentációt, illetve a helyi és országos referendumok dokumentációját.