Falunévtábla-avatás a nemzeti ünnepen
A rendezvényt megnyitva, elsőként Boldog Ferenc, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük a meghívott vendégeket, Milován Jolánt, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete elnökét, járási tanácsi képviselőt, Pintye László tiszaújhelyi polgármestert, Szűcs Béla helybeli görög katolikus parochust, valamint Papp Szabolcs református lelkészt. Majd köszönetet mondott a KMKSZ megyei vezetésének és Milován Jolán elnök asszonynak azért, hogy támogatták az alapszervezetnek a falunévtábla-állítás ügyében benyújtott pályázatát, Németh István, Luska István, Csíkos Imre és Borsos Jenő helybeli KMKSZ-tagoknak pedig azt, hogy két kezük munkájával felállították a falunévtáblát.
Ezt követően Aranyos Beáta, a Tiszaújhelyi Általános Iskola diákja ismertette a település történetét, valamint – a nemzeti ünnepre való tekintettel – az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc ugocsai eseményeit.
A község a Tisza jobb partján húzódó Nyírtelek területén jött létre a XIV. század elején – a történelmi források Újhely néven, elsőként 1310-ben tesznek említést a helységről -, a falut pedig a Hontpázmány nemzetség népesítette be, mely nemzetség tagjai később kemény, ám eredményes harcot folytattak a Nagyszőlőst uraló Perényiekkel a település birtoklásáért. Ezután nyugalmas századok következtek, később viszont Tiszaújhely is megszenvedte az 1657-es lengyel betörést, az Ali pasa által vezetett török és tatár csapatok 1661-es pusztító hadjáratát, valamint az 1717-es utolsó magyarországi tatárjárást.
Az 1848 március 15-i pesti események hírére már március 23-ra összehívták az ugocsai megyegyűlést, mely a forradalom támogatása mellett foglalt állást, Batthyány Lajos miniszterelnök rendeletére pedig május 1-jén Ugocsában is megindult a nemzetőrség szervezése, melynek során Tiszaújhelyen 64 lakos lépett be az újonnan felállított fegyveres szervezetbe, akik derekasan végig is küzdötték a szabadságharc csatáit.
A történelmi visszatekintés után a közönség meghallgathatta Győri Norbert általános iskolai tanuló szavalatát, majd Boldog Ferenc felkérésére Milován Jolán elnök asszony és Pintye László polgármester leleplezte a falunévtáblát. Ezután Szűcs Béla parochus fordult a hallgatósághoz, s március 15-re utalva kifejtette: ma azokat a magyarokat ünnepeljük, akik hűek maradtak nemzetünkhöz, majd témát váltva, beszéde második felében arra hívta fel a megjelentek figyelmét, hogy Isten parancsát követve, éljünk szeretetben egymás mellett. Végezetül felszentelte a falunévtáblát, míg Papp Szabolcs tiszteletes megáldotta az egybegyűlteket.