Felfüggeszti az Európai Parlament az ukrán misszió munkáját

Felfüggeszti az Európai Parlament az ukrajnai állapotokat feltáró küldöttség munkáját az ukrán parlamenti választási kampány idejére – jelentette be kedden a képviselőtestület elnöke. A küldöttség magasrangú tagjai szerint még hosszú út áll Kijev előtt, hogy valóban független jogállamot hozzon létre.
Az ukrajnai európai parlamenti tényfeltáró misszió működésének felfüggesztéséről döntött kedden az EP vezetőiből, valamint a frakciók elnökeiből álló Elnökök Konferenciája. A képviselőtestület elnöke elmondta, a döntés csak az október 28-i ukrán parlamenti választási kampány időszakára vonatkozik, „nem szeretnénk ugyanis intézményesíteni a kampányt, és azt sem, ha a küldöttség nyomás alá kerülne a politikai szereplők részéről”.
Martin Schulz hozzátette, a választások után, de legkésőbb az év végéig a küldöttség visszatér Kijevbe.
Az EP missziójának felállítását Martin Schulz elnöke kezdeményezte tavasszal, célja pedig az, hogy megvizsgálja az EU és Ukrajna kapcsolatait, felmérje a demokrácia állapotát Kijevben, az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét, és különös tekintettel, nyomon kövesse azt, hogy az ukrán hatóságok hogyan bánnak Julija Timosenko volt kormányfővel. Az egykori miniszterelnököt a bíróság nyolc év börtönre ítélte tavaly októberben, miután megalapozottnak látta, hogy Timosenko 2009-ben jelentős kárt okozott Ukrajnának az Oroszországgal kötött gázszállítási szerződés megkötésével.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint az EP is rögtön politikai indíttatásúnak nevezte a pert, és többször is kijelentették, hogy az állítólagosan Viktor Janukovics elnök és az ukrán állami vezetés befolyása alatt álló igazságszolgáltatás célja az volt, hogy így akadályozzák meg, hogy Julija Timosenko indulhasson a következő választásokon.
Timosenkót jelenleg kórházban ápolják, ami az európai parlamenti delegáció egyik magasrangú tagja, Aleksander Kwasniewski szerint „jobb alternatíva, mint a börtön”. A jelenleg jogerős ukrán bírósági döntés szerint viszont az egykori miniszterelnök nem indulhat a választásokon. A volt lengyel államfő szerint Ukrajna jövője kulcsfontosságú az EU jövője szempontjából is, és „mindenki szeretné, ha Ukrajna független jogállam lenne, de addig még sok mindent meg kell majd változtatni”.
Pozitívumként említette, hogy jelentős jogi reformokat hajt végre Ukrajna, kiemelte az új büntetőeljárási törvényt, amely szerinte méltányosabbá teszi az igazságszolgáltatás működését. Kwasniewski „a szovjet rendszer 17 éves örökségének” nevezte azt, ahogyan az ukrán állami gépezet működik.
Tagja a küldöttségnek az Európai Parlament korábbi elnöke, Pat Cox is, aki a keddi sajtótájékoztatón azt mondta, az uniós-ukrán kapcsolatok egyértelműen befagytak, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EP-küldöttség nem akarja a bíróság szerepét betölteni. „Nem akarunk az igazságszolgáltatás helyett dönteni, azt viszont szeretnénk, ha minden szempontot meg tudnánk a bíróság számára világítani, és minden bizonyítékot be tudnánk mutatni”.
Szerinte most a legfontosabb, hogy igazságosan és méltányosan folyjon a parlamenti választás október 28-án. Ezt a több ezer választási megfigyelő (köztük az EU megfigyelői) fogja nyomon követni. Martin Schulz EP-elnök elmondta, a Timosenko-ügy és a közelgő választás ügye természetszerűleg összekapcsolódott.
Schulz bemutatta az Elnökök Konferenciájának azt az időközi jelentést, amelyet az EP-delegáció készített az ukrán helyzetről. Ennek részleteiről nem beszélt, de mint mondta, szó van benne a jogi helyzetről, Timosenko egészségügyi ellátásáról, a sajtószabadságról, a dokumentumok hozzáférhetőségéről, és az igazságszolgáltatás függetlenségéről is.
Forrás: bruxinfo.hu