Fontos döntést hozott Ukrajna – Elszálltak az uniós álmok?

Az ukrán kormány szerdai ülésén 2020-ig szóló együttműködési programot hagyott jóvá a Moszkva irányította orosz-fehérorosz-kazah vámunióval.

Az ülésen Mikola Azarov miniszterelnök ecsetelte, milyen veszélyeket hordoz magában Ukrajna európai uniós társulása az agrárszféra és az élelmiszeripar számára.

A kormány tavaly november 21-én rendeletben állította le Ukrajna európai uniós társulásának felkészülési folyamatát. Ezt követően Viktor Janukovics elnök nem írta alá az unió november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletén az EU-ukrán társulási megállapodást. Az ukrán vezetés döntése az európai integráció leállításáról országszerte tiltakozásokat váltott ki Ukrajnában. A fővárosban, Kijevben azóta is szünet nélkül tartanak a tüntetések az európai integráció mellett, illetve az Oroszországhoz közeledés és a jelenlegi vezetés ellen.

Értesülések szerint vámuniós együttműködési programot azzal a kikötéssel fogadták el, hogy még pontosítanak rajta. Azarov kormányfő kijelentette, hogy a dokumentum „pontos tervet” tartalmaz a gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztésére, mégpedig „konkrét projektekkel” az ipar, a gépgyártás, a repülőgép- és hajóépítés, az üzemanyag-előállítás, az energetika, a mezőgazdaság, az űrtechnológia, a közlekedés és a turizmus terén.

Ihor Praszolov gazdaságfejlesztési és kereskedelmi miniszter sajtóközleményben erősítette a program jóváhagyását. Kifejtette, hogy Ukrajna a program megvalósításától legalább 10-15 százalékos növekedést vár a kétoldalú kereskedelmi forgalomban, a kölcsönös befektetések mértékében pedig minimum 15 százalékosat. Hozzáfűzte, hogy a program egyik célja a gazdasági integráció mélyítése Ukrajna és a vámunió tagállamai között.

A miniszterelnök kifejtette, hogy a szabadkereskedelmet is magában foglaló társulással az EU-ba szállított ukrán termékekre kivetett vám átlagosan 9,24 százalékról körülbelül 1 százalékra csökkenne. Ugyanakkor az ukrán agráripar ennek előnyét azonnal nem érezné, mivel az Ukrajnában előállított termékek nem felelnek meg az EU-szabványoknak. Kiemelte: ezért fontos, hogy az unió meghatározza, milyen forrásokat és technológiai segítséget nyújt Ukrajnának a termelés modernizációjára. A legérzékenyebb szektornak e kérdésben a hús és húskészítmények, a tej és tejtermékek előállítását, valamint a zöldség-gyümölcstermesztést és feldolgozást nevezte meg.

Azarov rámutatott arra, hogy jóval nagyobb mértékű dotációt kap az ágazat az Európai Unióban, mint Ukrajnában. Kijevnek az állami támogatás mértékét tízszeresére kellene emelnie a mostaninak „az adófizetők pénzéből” ahhoz, hogy termékei versenyképesek legyenek az Európai Unióban. „A dotációnak köszönhetően alacsony árú uniós mezőgazdasági és agráripari termékekkel az ukrán termelők egyszerűen nem tudják felvenni a versenyt” – szögezte le a kormányfő.

Miközben az ukrán vezetés váltig azt hangoztatja, hogy nem változtatott az ország európai integrációs irányvonalán, egyre szorosabbra fűzi együttműködését Oroszországgal és a Kreml irányította vámszövetség tagországaival. Viktor Janukovics elnök decemberi moszkvai látogatásakor megállapodtak, hogy Oroszország 15 milliárd dollár hitelt és komoly árengedményt ad Ukrajnának az orosz földgáz árából.