Gutról 33-an áldozták fel életüket a „nagyháborúban”

Guton szeptember elsején ünnepélyes keretek között avatták fel újra a község felújított I. világháborús emlékművét a helyi református templom kertjében. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével többek között Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés elnöke és Keskeny Ernő, Magyarország kijelölt ukrajnai nagykövete, valamint Brenzovics László, a KMKSZ elnöke.

Az emlékműavatás ünnepi istentisztelettel vette kezdetét. Nagy Szabolcs helyi református lelkész a Zsoltárok könyvének 90. része alapján hirdette Isten igéjét, figyelmeztetve, hogy Istennek nem tetsző dolog a háború. Rámutatott, hogy Kárpátalján mostanság a háború kifejezés más érzelmeket vált ki az emberekből, mint korábban, hisz a háború itt van a küszöbünk előtt.

A guti református templom kertjében álló, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete által felújított emlékoszlopnál Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke elmondta: „Száz éve történt, hogy Bereg vármegyében, és Kisguton, Nagyguton is megfújták a trombitát, melynek hívó szavára a földművesek és az iparosok is sutba dobták a szerszámaikat és elindultak, hogy teljesítsék kötelességüket. Hogy pontosan hányan vettek részt falunk lakosai közül az első világégésben, azt nem tudjuk, de azt igen, hogy 33-an áldozták életüket a hazáért a „nagyháborúban”. A végén a gutiak is számba vették veszteségeiket, és hőseiknek emlékművet építettek, amit később az itt uralkodó hatalmak nem néztek jó szemmel, így az emlékműre hányatott sors várt. A szovjetek sem szívlelték, így Kisgutról Nagygutra került, de mindig ürügyet kerestek eltávolítására. Végül a templomunk kertjébe került. Úgy gondolom, hogy jó helyre került, hisz itt szimbolikus jelentése van…” – hangsúlyozta Sin József, majd köszöntötte az avatóünnepségen megjelent helybelieket és vendégeket, közöttük Lezsák Sándort, a Magyar Országgyűlés alelnökét, Keskeny Ernőt, Magyarország kijelölt ukrajnai nagykövetét, Szalipszki Endrét, Magyarország beregszászi főkonzulját, Brenzovics Lászlót, a KMKSZ elnökét, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettesét, Seder Ilonát, a Beregszászi Járási Tanács elnökét, Molnár Eleonórát, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnökét, Kisfaludi-Bak Juditot, a Magyar Országgyűlés alelnöki kabinetjének a vezetőjét, Kovács Gézát, a Kárpátaljai Megyei Állami Televízió- és Rádió Társaság Nemzetiségi Műsorainak igazgatóját, valamint a helybeliek közül a sztálini lágereket is megjárt id. Pocsai Vincét és fiát ifj. Pocsai Vince református lelkipásztort, valamint Balogh Attilát, a KMKSZ Guti Alapszervezetének elnökét.

Lezsák Sándor beszédében a következőképpen fogalmazott: „Most, amikor megállunk egy emlékmű újraavatásán, akkor az ember eltűnődik azon, hogy mennyi férfiember veszett oda az I. világháborúban. Látom az emlékoszlopon többek között Pocsai Sámuel nevét, s itt áll előttem két leszármazott. Az a Pocsai Vince bácsi, aki megélte a Gulagot, másképp, de elszenvedte a háború következményeit. Igen, ezek a férfiemberek a hazáért haltak hősi halált. Hittek abban, hogy az, amiért őket a frontokra küldték az akkori politika vezetői, az szent ügy. Ugyanúgy hittek ebben a II. világháborúban harcolók. Mi pontosan tudjuk, hogy igen súlyos árat fizettünk akár az I. világháború után, a trianoni döntéssel, és iszonyú nagy árat fizettünk, családokban, rokoni kapcsolatokban a II. világháborúért is. Hisz nincs a Kárpát-medencében olyan magyar család, amely ne szenvedett volna el valamilyen veszteséget” – hangsúlyozta a Magyar Országgyűlés alelnöke kiemelve, hogy „nekünk szent kötelességünk emlékezni, és emlékeztetni is”.

Juhász Gyula Az ismeretlen katona című versét Balogh Richárd gimnazista szavalta el, majd Brenzovics László, a KMKSZ elnöke mondta el gondolatait a száz éve kirobbant I. világháború és a kárpátaljai magyarság mai helyzetével kapcsolatban. Ünnepi beszédét így zárta: „Kívánom azt, hogy száz év múlva is emlékezzenek meg itt, Guton az I. világháború áldozatairól olyan nemzedékek, akik nem is fogják már tudni azt, hogy mi a háború.”

A vendégek és a helybeliek elhelyezték az emlékoszlopon a megemlékezés koszorúit, majd a Guton született ifj. Pocsai Vince református lelkipásztor elmondta, a Kisguti áldozatok között három ősének neve is szerepel az emlékoszlopon, akikről évente meg szokott emlékezni.

Az ünnepség a református templomban folytatódott, ahol helyi fiatalok Sin József által összeállított irodalmi másorral emlékeztettek az I. világháború borzalmaira, végül a KRISZ együttes megzenésített verseket énekelt.